Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Csongrád county's gardens -> Szeged  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Szeged, Egyetemi FüvészkertPrintable version 


Ha a város központjában felszállunk a félóránként közlekedő 70-es buszra, könnyen eljutunk a szegedi Füvészkertbe. A Füvészkert a tudományegyetem kezelésében van és keletkezése összefügg hazánk történelmének egy szomorú fejezetével. Trianon után a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözött, ugyanis a város az egyetemnek adományozott egy 20 holdas területet. Így az Egyetemi Füvészkert alapításának éve 1922. Az első növénytelepítések 1925-ben kezdődtek, az egész kertet ekkor jegenyenyár dugványokkal szegélyezték, hogy szélfogóként védjék majd a kert leendő növényzetét. Akkor ez a terület még a városon kívüli csupasz szántó volt. 1928-ban ártézi kutat fúrattak, amelyből öntözésre nagyszerüen alkalmas 21 °C-os víz tört fel. 1931-ben kiásták a mostani nagy tó medrét, a kikerülő földből szigetdombot alakítottak ki. 1940 őszén a Szegedre helyezett kolozsvári egyetem visszaköltözött és még az év őszén a kormány megalapította a Szegedi Tudományegyetemet, amely átvette a Füvész-kert kezelését is. Az 1941-42-es belvízek az ország egyik legmélyebb pontján fekvő kertet igen jelentős mértékben károsították. A növényállomány egy része elpusztult, az egyik üvegház összeomlott a több hónapig tartó elárasztás miatt. A helyreállítási munkák után a második világháború hasonló pusztítást végzett a Füvészkertben, például a szegélynyárfákat tüzelőnek kivágták. Az újjáépítés során 1952 és 1958 között három üvegház, akvárium, szolgálati lakás, fogadóépület létesült, a kertet bekerítették. A Füvész-kert alapításának 70. évfordulójára a bejáratánál az ország egyík legnagyobb székely kapuját állították fel. Magassága 5 m, hosszúsága 8 m, felső tartója 8 méter hosszú, 20 x 30 cm-es tölgygerenda. Érdekessége,hogy erdélyi székelyek faragták. A Füvészkert mindennap nyári időszámítás idején 10-18 óráig, téli idő-számításkor 9-16 óráig látogatható. A kert jelenlegi területe 17 hektár, az ország egyík legnagyobb botanikus kertje. Nyolc üvegházában (1600 m2) és akváriumában lévő látnivalókat felsorolni nem lehet, csupán néhány érdekességet lehet kiemelni. A kert területén 5120 növényfajt tartanak számon, ebből körülbelül 1800 trópusi növényfaj, 440 kaktusz, 470 egyéb pozsgás növény. Hazánk védett növényfajaiból 82 fajt szaporítanak. Rendszeres magcsere kapcsolatot 482 botanikus kerttel tartanak. Magkatalógusukat éve minden évben kiadják. Létesült egy modern szaporítóház is ebben egyidejűüleg 200 ezer dugvány nevelhető. A szaporítóház kombinált talaj- és légtérfűtésű, különleges ködösítő öntözöberendezése izraeli import, így országos referencia üzemként működik. A kertben láthatók a szecsuáni ősfenyő legnagyobb európai példányai. Közép-Európa legnagyobb nagykaktusz gyűjteményét is itt nevelik, amelyről évente több mázsa gyü mölcsöt szednek. Magyarország természetes erdőtársulásai összesen 18 kis parcellábanl az országban egyedül itt tanulmányozhatók. Nagyon gazdag a kert fenyőfajokban és igen színes a rózsafajta-gyűjtemény is. A botanikus kertet az utóbbi időben évente 150-160 ezren látogatták.

Address: Szeged, n.a.
Openness for the public:

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával