Csesztvére Balassagyarmatról Szügyön keresztül lehet a legegyszerűbben eljutni. Szügyről kiérve az első vasúti kereszteződésnél jobbra kell Csesztve felé letérni. Ezen az úton először Bakó-pusztát érjük el és utána következik Csesztve. Egy patkó alakú völgy tárul elénk, ahol csendesen húzódik meg a dombok ölelésében a nevezetes kis falu. A Madách-család Majthényi Anna révén házassággal jutott a birtokhoz. Madách Imre az "Ember tragédiája" című halhatatlan mű írója 1845 és 1853 között lakott a csesztvei birtokon. Közvetlenül a csécsei házasságkötés után költözött fiatal feleségével a kúriába. Ebben a házban rejtegette Madách a halálra ítélt szabadságharcost, Rákóczi Jánost, Kossuth bizalmas emberét. Ezért a tettéért hurcolták el Madáchot a pozsonyi börtönbe, miközben Fráter Erzsébet magányosan, segítség és pénz nélkül hónapokat töltött Csesztvén. A gőgös nagyasszony, Majthényi Anna, Erzsi anyósa februártól júniusig nem törődött vele. Így lett Csesztve egyszerre a házaspár boldogságának és szenvedésének színhelye. Mindennek tanúja volt a kúria előtti krími hársfa, amelyről azt tartja a szájhagyomány. hogy alatta írta Madách nagy művét, Az ember tragédiáját. Ez a feltevés nem felel meg a valóságnak. mert pontos ismereteink vannak arról, hogy a mű Alsósztregován született. A krími hárs mintegy 200 éves, tehát ülhetett a költőóriás is a fa árnyékában. A hatalmas, 30 méter lombkoronájú hárs egy tőből öt önálló törzset fejlesztett. Az egyes törzsek átmérője: 100. 80, 70, 30 és 15 cm, ezek együttesen adják a nagyméretű, szabályos lombkoronát. A kapubejárat jobb oldalán erdei. fenyővel erdőszerűen beültetett kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser. luc, gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek Különleges a szépen fejlett és időnként bő termést hozó narancseperfa. Az épület közelében nyugati tuják sorakoznak. Az épületben működő Madách emlékmúzeum gondnoka a helyszínen lakik. A múzeum megtekintésének lehetőségét tőle lehet kérni. Az épület a XIX: század végén épült késői klasszicista stílusban.(Genthon, 1954) Az U alakú épület tornácát beüvegezték. A kúria emlékmúzeumként működik, hét kiállítóteremmel. Az épület állapota jó. A kúria körül elterülő 3,5 hektárnyi park természetvédelmi terület. A kúria bejáratával szemben látható a hatalmas krími hársfa (Tilia euchlora), melyhez az a legenda fűződik, hogy alatta írta Madách Az ember tragédiáját. Ezt kizárják ugyan az irodalomtörténeti adatok, de valószínűleg a fa már akkor is itt állt. A védett fa egy tőből öt önálló törzset fejlesztő egyed, melynek lomkoronája egy harminc méter átmérőjű gömb. Az északi kitettségű parkban ezen kívül luc, cser, hárs, gesztenye, feketedió és nyír fafajok találhatóak, valamint egy kisebb, erdőszerűen telepített erdeifenyőállomány. Külön említést érdemel a nagyméretű narancseperfa (Maclura pomifera). (Fancsik, 1989) A hárs egyes részei száradásnak indultak.