Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Fejér county's gardens -> Dég  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Dég, Festetich-kastély parkjaPrintable version 


A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájban építette Pollack Mihály a magyar klasszicizmus egyik legkorábbi (1815-1819), legszebb kastélyát ott, ahol az Etelka víz a Bozót-patakkal találkozik az ún. Dégi süllyedékben, a Mezőföldön. A kastély kitűnő tájba helyezése az építész-kertépítész érdeme. Birtokosai a nagymultú Tolnai Festetics család tagjai voltak, oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a Keszthelyi Georgikont alapító Festetics Györgyöt is adták. A természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angol-kerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Ez utóbbit is Pollack Mihály tervezte. Mindkettő a tájképi kert látványának része. A lapályon átfolyó Etelka víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk.

Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a porticus díszlik kocsifelhajtóval. A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyben lévő tó felé. Partján fehér-, fekete nyár és hársmatuzsálemek. Jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A tó szigetén "hollandi" kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). A néhol 4-5 m mély tó vízirózsái és a tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt. A tavon túli erdős dombon (Magyar domb) vadaskert volt karámba zárt dámokkal, szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. (Keleti oldal) Mellette öreg japán akác árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet. A kastélytól délkeletre neogótikus kerti ház van vadgesztenyék, platánok, buxusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni Dégre. (A Balatontól csak 20 km-re van.) Műemlékileg védett, a MÁG kezelésében (28 ha park). A 70. számú főútvonalról a 64. számú főútvonalra letérve Enying érintésével érjük el Déget, A község északnyugati részén található a volt Festetich-kastély. (Az Enyingi utca a Bozót-patakon átívelő hídhoz vezet, innen a katolikus templom érin-tésével az Etelkai-vízfolyás hídjánáthaladva jutunk a kastélyparkba.) Gróf Festetich György építtette 1810-1823 között az U alakú, közép-és sarokrizalitos klasszicista stílusúkastélyt, amelyet a kor kiváló építésze, Pollack Mihály tervezett. (A kastély műemlék.) A kastélyban jelenleg gyermekotthon működik. A kastélypark további két jellegzetes műemléke az 1772-ben épített, úgynevezett kiskastély, valamint a szigeten található vörös-fehér díszítésű "Holland-ház", A "Holland-ház" két részből áll, éspedig a kétszintes főépületből és az ehhez merőlegesen csatlakozó földszintes szárnyból. Az épületben a Mezőgazdasági Tájmúzeum kiállítása tekinthető meg. A szigetet hangulatos fahíd köti össze a kastélyparkkal. Az eliszaposodott tavat 1981-ben hidromechanizációs módszerrel kotorták. Ez az eljárás megkímélte a védett vízinövényeket.

A kastély eredeti területéhez tartozik az 1820-1830 között angol kertépítészeti stílusban kialakított tájképi park. A kastély a park legmagasabb pontján helyezkedik el, a járórézsű a lejtős nagyrétben folytatódik. Jelenleg futballpálya található itt. A rét alatt terül el a tóvákiszélesített és kimélyített három vízfolyás medre, az elkanyarodó Bozót-patak, a Bogárdi- és az Etelka-vízfolyás, Az Etelka-vízfolyás jellegzetes elvezetőcsatomájának nyomai ma is fellelhetők. A park útjai ligeteket, tisztásokat, belső kerteket érintettek. A tó partján is sétány vezetett, nyomvonalainak egy része ma is megvan. A kastély főhomlokzatától balra barokkos belső kertet alakítottak ki.A süllyesztett rózsakert mellett a megye valószínűleg legöregebb japánakácát találjuk. A tó partján egy tekintélyes méretű kislevelű hársfa áll. A kastélypark fái három csoportba sorolhatók. A közel 150 éves példányok a múlt századból származnak, a második csoporthoz tartozókat e század elején, a legfiatalabb korosztályhoz tartozókat a második világháború után ültették. A park ápolt és gondozott része, az utak kavicsolás ának rendben tartása a nevelőotthon lakóit dicsérik. A tó mögötti oldalon gazdasági rendeltetésű telepített lucfenyőállomány van, mely a park keleti részén az Etelka-vízfolyásig húzódik.

A parkban közel 45 lombos és 10 fenyőfafaj található, közülűk külön ki kell emelni hat darab 3-5 m törzskerületű, lenyűgöző méretű kocsányos tölgyet. Említést érdemlő fafajok: páfrányfenyő, liliomfa, fekete eperfa, kocsányos tölgy (piramistölgy), szivarfa, júdásfa, csörgőfa, magas kőris csüngő változata, fehér, fekete és szürke nyár, keleti platán, fehér fűz, erdeifenyő, lucfenyő, simafenyő, közönséges babér, tűztövis, magyar mahónia, közönséges puszpáng. Sok lágyszárú növényfaj tenyészik a parkban, igy a medvehagyma, a sárga árvacsalán, a kisvirágú hunyor, a podagrafű, a pézsmaboglár, a gumós nadálytő, a turbánliliom. A tóban tömeges tündérrózsa és sárga tavirózsa pompás látványt nyújt, mesebeli hangulatot árasztanak a kinyílt virágok. A park jelenlegi természeti állapotának fenntartása mellett gondot kell forditani a vízminőség megtartására, a parkba nem illő (délnyugati részén) "gyomfák" és a bozótos eltávolitására. A terület látogatására engedélyt a nevelőotthon igazgatójától kell kérni.

2008.06.14-én ünnepélyes megnyitó keretében a kastélyban állndó kiállítás került megnyitásra.


Address: Dég, Hunyadi út 1.
Openness for the public: szabadon

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával