Doboz a Sebes- és Kettős-Körös által alkotott úgynevezett Kis-Sárréten fekszik. Ősi magyar falu. A község belterületén a régi fekete-Körös (ma holtág) ölelésében félszigetként terül el a 6 hektáros Wenckheim-kastélypark. A kastélyt a XVIII. században az Almássyak építtették, eredeti stílusjegyeit a többszöri átépítés teljesen megváltoztatta. A kastély melléképületeit Ybl Miklós tervezte, ezek a mai napig is használatban vannak. A park nagy nevezetessége Viktor Siedek bécsi építész tervei alapján épített neoromán kápolna és a Wenckheim-mauzóleum. A park kialakításával kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezünk. Valószínű a múlt században a kastély átépítésével egyidejűleg történt. A tervező tájképi parkot komponált az eredeti faállomány, főleg tölgyfák felhasználásával.

A park nagy ligetnek tűnik, amelyben a tisztások és facsoportok váltakozása kellemes harmóniát teremt. Faállománya napjainkra nagyon megritkult, az elmúlt aszályos évek hatására sok fa kiszáradt, a megmaradt idős fáknál sajnos a csúcsszáradás jelei mutatkoznak. Az eredeti faállományt jelentő kocsányos tölgyfákon kívül hárs, platán, vadgesztenye, ostorfa, páfrányfenyő és fehér nyár csoport, valamint remek erdei- és feketefenyő példányok díszlenek a parkban. Sok a kökény, a vadrózsa és a gyöngyvessző cserje. 1720 és 1798 között a Harruckern domínium tartozékává válik, amikor özv. Siskovics Józsefnétól zálog útján gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg Dobozt, s a hozzá tartozó pusztákat Gerlát és Dobozmegyert. Ezt követőévtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a község egynegyed része a falu népé, háromnegyed része a Wenckheim család kezében maradt. A település központjában a gyulai Cziger Antal felépítette a család vadászkastélyát, amely mellett 1854-ben romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján istálló és kocsiszín épült. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokukat is. A Kossuth tér 15. szám alatt lévő -ma általános iskola- egykor a Wenckheim család vadászkastélya volt. 1805 és 1810 között épült, 1850-ben és az 1900-as évek elején átépítették historizáló stílusban. Később megint átépítették. L-alaprajzú egyemeletes épület belső udvarral. A mára teljesen átalakított épületben általános iskola működik. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Sajnos ezek az épületek olyan mértékben lettek átalakítva, hogy műemléki jellegük megszűnt. A Kastélypark Doboz, Holt-Fekete-Körös partja A volt kastély mögött a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok.

A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A Kastélypark a nagyközség központjában a Holt-Fekete-Körös és a Vésztői út által határolt 3,7 hektáros természetvédelmi terület. Az 1850-es években a Wenckheim grófok létesítették. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. Az elhanyagolt, ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). 1902-ben szentelte fel Radnay Farkas kanonok a később részletesen bemutatott Szent Kereszt kápolnát és Wenckheim-kriptát.

 A parkot ROP pályázati forrásból felújították, közparkként funkcionál, szépen gondozott. A park faállományában uralkodó helyet foglalnak el a 130-180 éves kocsányos tölgyek. Mellettük igen sok, valamivel fiatalabb ostorfa, hárs, vadgesztenye, néhány erdei- és fekete fenyő, valamint egy páfrányfenyő is található a parkban.