Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Vas megye kertjei -> Kemenesmihályfa  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Kemenesmihályfa, Vidos-kúria és kertjeNyomtatható változat 


A kastélyt építtető koltai Vidos család régi Vas vármegyei nemesi família, kiknek őseit V. István király emelte nemesi rangra 1272-ben. A család már a XVI. század közepén rendelkezett Mihályfán birtokokkal. A kastélyt első formájában Vidos Zsigmond emeltette a XIX. század első negyedében, klasszicista stílusban. Fia, Dániel, aki Vas vármegye alispánja lett, 1870-ben historizáló (eklektikus) stílusban átalakíttatta, bővíttette. Itt őrizték a család ősi levéltárát, melyben több régi, pergamenre jegyzett irat is volt. A mai, kibővített L-alakját az 1911-es átépítés során kapta a kastély. Ekkor épült a rövidebb szárnyra az emelet, a terasz fölé pedig a torony, melyben toronyszobát alakítottak ki. A hosszabb szárny utca felőli végére terasz került, melyhez kovácsoltvas korláttal díszített lépcső vezet fel. Szintén ekkor alakították ki az alagsor lakószobáit. A kastély homlokzatai az átalakítás során teljesen új, szecessziós jellegű architektúrát kaptak. Vidos József halála után az államosításig fia, (VI.) József cs. kir. kamarás, huszárezredes, johannita lovag lakta az épületet. A II. világháború végén orosz csapatok sajátították ki legénységi szállás céljára, jelentős károkat okozva. Az 1950-es években toldalékkal bővítették, teraszát beépítették. Egy ideig általános iskola és tsz-major, majd óvoda működött benne, a rendszerváltást követően varrodát helyeztek el falai között. Jelenleg üresen áll a 2002-ben magántulajdonba került kastély. Vidos-kúria (ősi Vidos-kastély) A mai kúria nagyobb része a XVIII. század közepén készült. Amíg az új kastély (lásd feljebb) fel nem épült, a család ebben az épületben lakott. A família legismertebb tagja, Vidos (II.) József, későbbi nemzetőr főparancsnok, kormánybiztos itt, a kúriában született. Az épület mai formáját egy XIX. század közepi átalakítás során kapta, mikor az árkádos folyosót beépítették, és a főhomlokzat elé két, belül szobával ellátott rizalitot emeltek. Az államosítás után is lakóházként szolgált, majd a rendszerváltás után Szuhay Balázs színművész felesége vásárolta meg, aki maga is Vidos-leszármazott volt. Ekkor teljesen helyreállították a kúriát, amely ma is magánkézben van

 


Cím: Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 8.
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával