Szentgotthárd az ország nyugati határszélén a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál fekvő gazdag
történelmi múltú kisváros. A kulturális és gazdasági fejlődésre nagy hatást gyakorló, Franciaországból idetelepült cisztercita rend számára ill. Béla 1183-ban alapított itt monostort és részükre mintegy 275 km2 kiterjedésű birtokot adományozott. A város központjában felépített monostort 1391-ben Zsigmond király Széchy Miklós nádor fiának adományozta. Az épületet a XV. század második felében várkastéllyá alakították, amely a viharos évszázadok során sokszor cserélt gazdát. A szentgotthárdi csata során megrongálódott várkastély mellé - a román stílusú cisztercita templom helyén, a megmaradt falak felhasználásával építtette 1676-1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek azt az új korabarokk stílusú templomot, amelyet a XVll. század végén Marian Reutter prior magtárrá alakíttatott át. A XVIll. század elején Szentgotthárdra ismét visszatértek a ciszterciták, akik felépítették azt az új barokk stílusú műemlék kolostorépületet, melyben ma a polgármesteri hivatal található. A könyvtárterem és az apátsági díszterem korabeli barokk berendezése és a Dorfmeister faliképek felbecsülhetetlen értékek. A kolostor befejezése után készült el a barokk templom, melyet rokokó berendezés és Dorfmeister freskók díszítenek. A magtár-templom felújított épületéből színháztermet alakítottak ki. A kolostorkertet kezdetben valószÍnűleg inkább mezőgazdasági céllal hasznosították. Közismert, hogya cisztercita rend sokat tett a nyugati agrármódszerek, a szőlő, a gyümölcstermesztés új eljárásainak hazai elterjesztésében A park kialakítása és a ma is megtalálható idősebb fenyők telepítése valószínű a XIX. század elején kezdődött és a század második felében tetőzött. Ebben nagy szerepe volt a
vasútvonal kiépítésének is, mert így már 1872-től vasúton érkezhettek a távoli tájak egzotikus növényanyagai. A kolostorkert legidősebb, méretüket is tekintve jelentősebb fenyőpéldányai a simafenyők. Közöttük vannak 1 m törzsátmérőjűek, hasonló törzsvastagsággal rendelkezik néhány méretes páfrányfenyő, vörösfenyő, kanadai hemlockfenyő, ezüstfenyő. (Az utóbbi fafaj törzsátmérője 1,0 m). A lombos fafajok figyelemre méltó példányai között vannak platánok (1,50-1,80 törzsátmérővel), de kislevelű hárs (1,0 m), a magas kőris (1,40 m), valamint vörös tölgy (1,20 m) törzsátmérője sem szokványos átlagrnéret. A kolostorkert ma városi közpark.
|
Cím: Szentgotthárd, n.a. |
Látogathatósága: |
Kert alapadatai |
|
| Meglévő kert |
Kert azonosítója: | 1038 |
Kert neve: | Park, Kolostorpark |
Kert jelenlegi nagysága: | ha |
Ország: | Magyarország |
Megye: | Vas |
Település: | Szentgotthárd |
Utca: | n.a. |
Házszám: | |
Telefon: | n.a. |
Fax: | |
Email: | |
Honlap: | |
WGS84 szélességi koordináta: | 46.954702 |
WGS84 hosszúsági koordináta: | 16.271922 |
EOV X koordinata: | |
EOV Y koordinata: | |
Helyrajzi szám(ok): | |
Tulajdonos: | n.a. |
Kezelő(k), bérlő(k): | n.a. |
Használó: | |
Jelenlegi használat módja: | n.a. |
Látogathatósága: | |
Nyitvatartas: | |
Éves látogatószám: | |
Kerttörténeti adatok |
|
Kert típusa: | Nincs megadva |
Kert stílusa: | |
Kert különlegessége: | |
Kert értéke, jelentősége: | térségi jelentőségű |
Kert egykori nagysága: | ha |
Kert építési idejei: |
|
Kert jelenlegi állapota: | |
Jelenlegi szerkezete: | |
Kerti objektumok állapota: | |
Növényzet állapota: | |
Archiv adat: | |
Régi vármegye: | |
Műemléki adatok: |
|
Műemlékvédelmi törzsszám: | |
Műemlékvédelem típusa: | |
Műemlékvédelmi határozat: | |
Épületek, építmények adatai |
|
Főépület leírása: | |
Főépület építési ideje: | |
Főépület állapota: | |
Főépület jelenlegi használat módja: | |
Melléképület lista: | |
Főépület stílusa: | |
Természetvédelmi adatok: |
|
Természet (táj-)védelmi védettség típusa: | helyi védettségű terület |
Természet (táj-)védelmi védettség száma: | 2/1983. Tanács r. |
Natura2000 terület száma: | |
Táji adottságok: |
|
Morfológia: | |
Vízrajz: | |
Növényföldrajz: | |
Talaj: | |
Klíma: | |
Külső látványkapcsolatok: | |
Tájkarakter neve: | |
Tájkarakter típusa: | |
| |
Egyéb: | |
| |
Kapcsolható személyek: | |
Bibliográfia: | |
| |
Ezt az oldalt szerkesztették: | |
Utoljára módosította: | |
|