Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Tolna county's gardens -> Tengelic (Felsőtengelic)  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Tengelic (Felsőtengelic), Gindly-Benyovszky-kastély és kertjePrintable version 


A Felsőtengelicen található Benyovszky-kúria, valamint a körülötte elterülő park és erdő hányatott sorsában az elmúlt ötven év magyar természetvédelmének szinte valamennyi jellegzetes betegsége fellelhető. A terület története tanúsítja, hogyan gyűrte maga alá az éppen aktuális gazdasági és politikai érdek a viszszahúzódó taktikát folytató természetvédelmi közigazgatást, amely kisebb-nagyobb megalkuvásokkal vette tudomásul egy értékes kastélypark emberi tevékenységre viszszavezethető degradációját, miközben a gazdálkodók cinizmusa nyomán a terület folyamatos kizsákmányolása folyt. Ezek közé sorolható a park fáinak rendszeres kitermelése, a kezelés elmulasztása, a terület egy részének kisajátítása politikai oktatóközpont részére, a természetes vízállás reprezentatív célokra történt átalakítása stb. A park országos védettségét - példátlanul - 1977-ben feloldották és a terület helyi természetvédelmi értéknek nyilvánította a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A parkban található barokk stílusjegyeket magán viselő kastélyépület a XIX. század elején épült. A körülötte kialakított angolpark jellegü növénygyűjteményt az 1800-as évek vége táján telepítették. Mára alig-alig maradt olyan fás szárú növény, amely az eredeti telepítés ekből származik. A legutóbbi - 1948-ban (!) - elvégzett élőleltár szerint 50 fafaj volt a parkban fellelhető. Napjainkra ez a szám valószínüleg kisebb, mert egyes fafajok eltűntek, míg a környező erdőkből természetes úton több honos, illetve adventív faj telepedett be. Az egykori kertépítő bizonnyal azokra a kalábriai fenyőkre lenne a legbüszkébb, amelyek hazánkban egyedül itt találhatók. Szépen fejlett példányai láthatók még a platánoknak, a fekete diónak, a keleti ostorfának, a fehér és a fekete nyárnak, a különböző hárs- és juharfajoknak, a bükknek, a kocsánytalan tölgynek, a mocsári tölgynek, a gledícsiának, a jegenyefenyőnek, a duglászfenyőnek és a feketefenyőnek. Nagyon mutatósak a park tavának szigetein álló öreg mocsárciprusok és a parkot átszelő gyalogút melletti "palánkos" törzsű jegenyenyárak. A park mesterségesen átalakított tavának felső végénél az öreg fehér nyárakon és kocsánytalan tölgyeken évtizedes szürke gém-telep található. Romantikus, sőt vadregényes a parknak ez az elvadult része. A nagyobb viharok több faóriást gyökerestől kifordítottak a felázott talajból, melyeknek felszínre került gyökérzete kiváló fészkelőhelyet kínál az ökörszemnek és a vörösbegynek. A még lábon álló öreg fákban fekete harkály, nagy tarkaharkály és zöld küllő költ. A fák kikorhadt nagyobb üregeit kék galamb és macskabagoly, a kisebb faodvakat széncinegék, kék cínegék, barátcinegék, nyaktekercsek, seregélyek és búbosbankák foglalják el. Az elvadult aljnövényzettel, csalánnak felvert park ideális költőhelye a rigóknak, a poszátáknak és a píntyféléknek. Madártani szempontból érdekes a holló itteni fészkelése, de legkülönösebb a királyka költése, mert ez az apró termetű madár kevés síkvidéki tűlevelű erdős vidékünkön fészkel. Az egykori természetes tó gazdag vízima dárvilága már a múlté, a kikotort, sziklákkal megerősített partvonalú tó, mesterséges szigeteivel és a szigetek között átívelő fahidakkal inkább a horgászok és a hétvégi kirándulók átlagigényét próbálja kielégíteni. A természet közelségét már inkább csak a látogatóktól táplálékot kolduló félvad tőkésrécék jelentik" meg az az egy-két pár vízityúk, amely ató északi felében levő bujább növényzetben leli meg létfeltételeit. Ha egy kezelt angol park látványában nem is, Kiss István szobrászművésznek a szabadban felállított szobraiban gyönyörködhet az idelátogató a Benyovszky-kúria bukszusgirlandokkal szegélyezett előkertjében. Felsőtengelic lehetett egykoron a Gindly család egyik első központja. A XVIII. században épült kis barokk kastélyt a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítették. A Gindly család XIX. század végi kihalása után a Benyovszky családé lett a kastély. Ma alkotóház. A kastély parkja védett, számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj megtalálható benne.

 


Address: Tengelic (Felsőtengelic), n.a.
Openness for the public: szabadon

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával