A Molnár-féle kastély  az 1770-es években épülhetett, mert az 1783-84-es első katonai térképen már szerepel. Jelenleg Óvoda működik benne, parkjában néhány abból az időből származó fenyő, platán és tölgyfa található. Korábbi tulajdonosa a Molnár család a XVIII. század felében telepedett le a Duna mellékéről. Az épületben a település Óvodája működik. Mivel zárva volt (érthetően, nyári szünet), ezért csak néhány külső képet tudtam készíteni. Az épület nagyon jó állapotban volt, a helybéliektől megtudtuk, minden évben kifestik, a nyílászárók hibátlakok, szép díszítések voltak láthatók az épületen. a park, amely nagyon kicsire volt zsugorítva, telis-tele gyerek játszó eszközökkel. A község Nyíregyházától keletre fekszik a 41-es számú főút mentén, mely a megye egyik legkorszerűbb és legszebb útja. Az ötvenes évek elején épült, egyenes, kanyaroktól mentes. Az út két oldalán cserjék és fák sokasága. Vadrózsa, hóbogyó, jázmin bokrok, fenyő, juhar, nyár és egyéb fák, köztük természetesen a vidékre jellemző akácosokkal. Tavasszal valóságos virágerdő az egész.

Levelek község régi eredetű, lehet honfoglalás kori is, ami igen kézenfekvő a magyarázat. A szomszédos községek határában - Magy, Besenyőd - van erre utaló nyom, hisz mindkét helyen találunk Leshegy nevű határrészeket. Ezek jelentése viszont egyértelmű, hogy az ellenséget lesték onnan. Tehát Leveleken laktak a gyepű őrök, s innen mentek e két figyelő helyre. Bár ezt a későbbi időre, a tatárjárásra teszik. Annyi bizonyosnak látszik, hogy még a magyar írásos történetei emlékek előtt telepedtek le őseink e területen. E tényre utal egy 1067-ben keletkezett, de csak átiratban fennmaradt oklevél, mely már  leveleki pusztát lakóival  említi a helységet. A fent említett oklevél a százdi apátságnak 1067 körül kiadott eredeti alapítólevele. Ez áttételesen ismert, mert IV. Béla királynak, a századi apátság jogait és kiváltságait megerősítő, 1267-ben kelt oklevele említi. Ezt az oklevelet az Országos Levéltár Dipl. osztályán 7. sz. alatt őrzik.