Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kertjei -> Gávavencsellő  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Gávavencsellő, Dessewffy-kastély és parkjaNyomtatható változat 


A kastélyt a XVIII. század második felében építtette a Dessewffy-család. A barokk kiskastély mellé a XIX. század elején klasszicista stílusban egy másik kastélyt emeltek, majd 1898-ban a két kastélyt összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. Az udvari, illetve kerti homlokzat még ma is őriz barokk jegyeket. 1944-ben a kastély kápolnájának tornyát felrobbantották, ekkor bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát lebontották. 1950-ben erősen átalakították. Kápolnájának berendezése a római katolikus templomba került a volt régiséggyűjteménnyel együtt.
A kastélyt körülvevő területen 10 hektáros, tájképi kert, ősfás park található. A fák kora eléri, illetve nem egy esetben meghaladja a 200 évet. A facsoportokkal, tisztásokkal tarkított park a környék egyik legszebb kertje volt. A park lenyűgöző szín- és formaharmóniáját hazai fa- és cserjefajok alkották. A velük hangulati egységet képező szökőkút körül egzotikus virágokból virágágyakat alakítottak ki. A parkhoz lovarda, távolabb pedig egy halastó csatlakozott. Mindez szinte teljesen elpusztult. A faragott kőből épített szökőkutat és az istállót építőanyagként hasznosították a környékbeliek, a fák zömét kivágták. Igaz, hogy az 1950-es évek fásítási akciói keretében jó szándékkal telepítettek ide csemetéket. Ezek azonban a parkegyüttesbe nem illeszkedő, tájidegen fafajok voltak: akác (Robinia pseudo-acacia), nyár és feketefenyő (Pinus nigra). Az egykori park fái közül még néhány megmaradt: kocsányos tölgy (Quercus robur), vöröstölgy (Quercus rubra), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), fehér nyár (Populus alba), kislevelű hárs (Tilia cordata), platán (Platanus x hybrida), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), ezüstjuhar (Acer saccharinum), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), magas kőris (Fraxinus excelsior), lepényfa (Gleditsia triacanthos), szil (Ulmus sp.), gyertyán (Carpinus betulus), nyugati tuja (Thuja occidentalis), keleti tuja (Thuja orientalis). A felsoroltakon kívül említésre méltó a fekete dió (Juglans nigra) egy hatalmas, idős példánya a parkban.

A kastély és a park jelene
 
A park jelenlegi állapotában rekonstrukcióra szorul. Az idős fák általános egészségi állapota még jónak mondható, bár széltörések nyomai és csúcsszáradások láthatóak rajtuk. A park területe villanypásztorral körbekerített, szarvasmarhák és lovak legeltetésére használják, ennek következtében a gyep állapota kritikus, összetaposott, nitrofil gyomokkal (pl. nagy csalán) erősen terhelt. Terjedőben van a fekete bodza és az invazív bálványfa is. A zárt ajtók ellenére érthetetlen módon a lovak nyomai a kastély épületén belül is jól láthatóak.
A kastély jelenleg teljesen lerobbant állapotban van: az ablakok hiányoznak, a külső vakolat hámlik. A tető szerencsére rendben van, így a falak nem áznak. A kastély egyik szárnyában az eldobált papírok, belépőjegyek alapján a 2004-es év elejéig egy nyíregyházi vállalkozás által működtetett diszkó üzemelt, mely tevékenység láthatólag sokat rontott az épület állagán. Az egykori diszkó épületszárnyát vandálok szétverték, a berendezést összetörték, a - vélhetően a felújításkor - beüvegezett tornác ablakait betörték.
A kastélyparkban az elmúlt rendszerben "szokásos" átalakítások is történtek: jókora futballpályát hasítottak le belőle, egykori szerkezeti elemei ma már nem felismerhetőek.
A rekonstrukciós terv már elkészült, sőt bizonyos munkálatok el is kezdődtek, azonban anyagi fedezet hiányában mindent le kellett állítani A gondokat fokozza, hogy a kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják. Ez nemcsak az épület állagát veszélyezteti, de azt is jelenti, hogy a park gondozatlan állapotában sem várható javulás.
Az állagmegóvás érdekében a műemléket értékesítették.
 

Cím: Gávavencsellő, Toldi u. 26.
Látogathatósága: nem látogatható

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával