Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kertjei -> Tiszadob  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Tiszadob, Andrássy-kastély és kertjeNyomtatható változat 



Az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula építtette a tiszadobi kastélyt és parkját 1880 és 1884 között. A soktornyú kastélyt - amely a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyokat idézi - Meining Artúr tervezte. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt szép pleasure-ground épült, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében szép szoborral (A szabin nők elrablása). Távolban e kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park tájba illesztett, a táj esztétikai értékeit felhasználó tájképi alkotás. A kasély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemléki kastély is. A park területe a II. világháború után csökkent, jelenleg 15 kat. hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki. A közelben található a múlt századi Tisza-szabályozás emlékműve is, érdemes megtekinteni. A kétemeletes, soktornyos egykori Andrássy-kastély 1820 körül klaszszicista stílusban épült. 1870-75. között romantikus stílusban átépítették. Az angolos stílusú neogót illetve a historizáló várkastélyok modorában kialakult építmény rendkívül impozáns megjelenésű. Az átépítés - feltételezések szerint Alpár Ignác építész munkája. A kastély építtetője, idősebb gróf Andrássy Gyula, a híres államférfi, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, magyar miniszterelnök. A kastély a holt Tiszaág mellett, dombháton épült, az építtető elgondolása szerint a Loire menti kastélyok mintájára.


Ebben a kastélyban töltött ezután sok nyarat a kastélyépítő egyik ugyancsak közismert unokája, Andrássy Katinka, a későbbi gróf Károlyi Mihályné. A kastély köré a múlt század második felében telepítették a parkot Kialakításához felhasználták a morotvát kísérő keményfás ligeterdők tájkép formáló elemeit is. A parkban ma is láthatók azok a kocsányos tölgyek és fehér nyárak, amelyek a hajdani erdő tanúfái. A kastély északi részén, a rézsű lejtője alatt egyholdas francia kertet alakítottak ki. Legnagyobb élményt nyújtó része az úgynevezett "bukszuslabirintus" , amelyet magasra nőtt tiszafák csoportja szakít meg. Az utóbbi években rendszeresen nyírják, így újra járható. Klasszikus szobordísze még fokozza az élmény hatását. Az országban valószínű nincs párja a 6-7 méter magasságot is meghaladó, a mintegy 100 darabból álló tiszafasövénynek. A kastélyparkban megtalálható néhány egzotikus fa is, például tulipánfa, császárfa, liliomfa. A fenyőféléket több faj képviseli, ma is szépek és jóformájúak az ezüstfenyők és a különböző lucok. A lombos faállományt képező fafajok a különböző juharfák, a nyírfacsoportok, az ostorfák és a vöröstölgy színpompás színekben búcsúznak az egyre bágyadtabb őszi napsütésben. A valaha virágos, díszes, nyírott előkert nem őrzi régi szépségét. A virágágyak közé ültetett, nem tájba illő fafajokon kívül egyes "erőszakos fafajok", mint az akác, nyár, kőris minden külső segítség nélkül megtelepedett és túlzott mértékben elszaporodott. Ez a nemkívánatos együttes nagyon rontja a park esztétikai értékét.

 

A gyermekotthont kiköltöztették az épületből, tervezik a kastély felújítását, szállodává és konferenciaközponttá alakítását (2010).


Cím: Tiszadob, Bocskai u. 59.
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ Šibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ Łódźi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ Świętokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriška ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroška ]    [ Notranjsko-kraška ]    [ Obalno-kraška ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával