Majk-puszta Oroszlányhoz tartozik. Területén már a XIII. századtól létezett egy premontrei prépostság, de erről a későbbi évszázadokból alig vannak ismereteink. A török időkben valószínűleg elnéptelenedett a puszta, de a XVIII. században neve az itt alapított apátság révén vált ismertté. A tatai Eszterházy József gróf 1733-ban majki birtokát a kamalduli rendnek adományozta azzal, hogy ott Nepomuki Szent János tiszteletére remeteséget alapíthassanak. A Franz Anton Pilgram, majd Fellner Jakab nevével fémjelzett munkálatok során a főépület mellett 17 cellalakás épült, de a remetelakokhoz kapcsolódó templom csak 1770-re készült el.

Az épületegyüttest csupán 1782-ig használhatták a barátok, mivel II. József a kamalduliak rendjét is feloszlatta. Berendezéseit árverésre bocsátották, az épületeket lakásként, posztókészítő üzemként, vendéglőként, majd később a grófi család csákvári ága vadászkastélyként hasznosította. A kastély és a remeteházak köré az 1860-as években angol stílusú parkot létesített az Eszterházy család. A park kocsányos tölgyek, fekete diófák, platánok, korai juharok, kislevelű hársak alkotta növényegyüttesét értékes örökzöldek (nehézszagú boróka, mocsárciprus, japánciprus, tiszafa, valamint egy 320 cm kerületü idős luc) teszik változatossá. A templomra felkúszó borostyán szárát az 1970-es években 33 cm kerületünek mérték. A kastély alatt kialakított tóláncolat esztétikus horgászparadicsom. A cellalakásokat különböző megyei vállalatok anyagi segítségével újították fel, ma üdülők. A műemlékegyüttes ad otthont az évente megrendezésre kerülő "Majki nyár" rendezvénysorozatnak.