Tiszakürt csendes tiszazugi község a Tisza bal partján. A községközpont 1,5 km-re fekszik a KecskemétBékéscsaba közötti 44. számú főközlekedési úttól és 14 km-re a Kunszentmártoni vasútállomástól. Az egykori ártéri területen Bolza Péter, a szarvasi Anna-ligetet telepítő Bolza József hatodik gyermeke Tiszakürtre kerülve kúriát építtetett és megkezdte az arborétum telepítését, melyet első fia, József fejlesztett tovább. Apa és fia munkájának gyümölcse a gyönyörű park, miközben egy harmadik Bolza, aki a Pál névre hallgatott a szarvasi Pepi-kert fejlesztésével fáradozott. A két generáció munkájának eredménye, hogy Tiszakürtön az egykori ártéri erdő helyén - az idős fák meghagyásával, hazai kertekből és külföldről hozatott fákkal és cserjékkel - csodálatos kertkompozíció alakult ki. Jó érzékkel vigyáztak arra, hogy megőrizzék a tiszatáji természetességet. Az idegenből hozatott növényekből, kertészeti változatokból hol szín- és formagazdag csoportokat alakítottak, hol szoliterként telepítették a tölgy uralta állomány szegélyére. Az arborétum mellett, a jellegét vesztett volt Bolza kúriában fiúnevelő otthont alakítottak ki. A főtérről a rövid Folyó utcán át juthatunk el az arborétum főbejáratához, majd tovább a Tisza-partra. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet részét képező, szép galériaerdővel szegélyezett Tiszaparton fürdésj lehetőség is van. Az arboréturn bejáratával szemben éttermet, parkolóhelyet és sportpályát találunk A hangulatos csobogó Papi Lajos szobrászművész alkotása. Az arborétumba 1986 óta míves faragott kapun léphetünk be. A látvány szépségét fokozzák az 1974-84 között rendezett fafaragótáborokban készítet,t és a tájba illeszkedő művészi szobrok. A második világháború idején és az azt követő években sok kár érte az arborétumot. A pusztuló értékek megmentéséért dr. Varga Lajos, de főleg Papp József sokat fáradozott. Az eredmény nem maradt el, mert 1971-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. A Természettudományi Múzeum Növénytára dendrológiai kutatócsoportjának közreműködésével elkészült az arborétum dendrológiai és esztétikai távlati fejlesztési terve. Az arborétum alapállományát jelentő erdő fő fafajai: a kocsányos tölgy, a magyar kőris és a mezei juhar. Különösen szépek az idős tölgyfák, köztük is a park legnagyobb szolitere, a 200 év fölöttire becsült "öregtölgy", a maga 24 méteres magasságával és 28 m-es koronaátmérőjével. Nem sokkal maradnak el a platánok sem: több, száz év körüli példány koronaátmérője is eléri a 24 métert. Nevezetes fa a mellmagasságban 6 m átmérőjű "hármas platán". Úgy tartják, hogy három, egymáshoz közel ültetett csemete összenövésévei alakult ki a fatörzs. Néhány más fának is látni itt termetes, idős példányát, ilyen a bíbortölgy, a vöröstölgy, a fekete dió, a török mogyoró. A ritkább lombos fajok között említhető az ősparkból a virágszálfa, a virginiai égiszilva, a franciajuhar vagy a susogófa. Az újabb telepítések közül a gumiszil, a selyemakác, néhány ritka tölgyféle, több ritkán látható fenyőféle, az Apolló és Veitch-jegenyefenyő, Borisz király jegenyefenyője érdemel említést. Lenyűgözőek a mocsárciprusok, néhány öreg tiszafa és itt található az ország talán legszebb, idős virginiai borókája. Mindenki csodájára jár az e tájon ritka, májusban virágzó rododendronok színpompájának. Az arborétum területét kétszer bővítették, 1975-ben és 1989-ben. Az újonnan csatolt területen már növekszik a tölgyes-előfásítás, amely a mikroklímát alakítva megfelelő hátteret ad a további telepítéseknek. A gazdag dendrológiai gyűjteményben, a hatalmas pázsitfelületek, a gyöngykavicsos sétautak és virágágyások harmonikus egyűttesében rejlik a megye egyik legszebb, egész évben nyitva tartó arborétumának vonzereje. Évente több tízezer látogató keresi fel. Nagy örömmel tapasztalták az arborétumi dolgozók, hogy egyre több iskolai csoport jut el az arborétumba. Előzetesen bejelentkező csoportok részére szakvezetést is kérhetnek. Március 1-jétől május 1-jéig és október 1-jétől december 1-jéig 9-17, május 1-jétől október 1-jéig 8-18 óra között látogatható a park.