A Mátra északi oldalának védelmében a kertészek versenyre keltek a táj ezernyi látnivalójávaI. Az üdülők, a híres parádi kórház járóbetegei, orvosai számára felújították a korábban a Károlyi-család birtokát képező parkot. Parádfürdőt két különböző vizű gyógyfürdője tette országosan is híressé. Jó 150 évvel ezelőtt 25 vendégszoba fogadta a tírnsós fürdő betegeit. A víz "sok különös bajokban igen nagy hatással használhatott már, s különösen bőrbetegségeket, sebeket s tágulásokat haszonnal gyógyít, sőt máj- és lépbajokra is hasznos" - írja Medve Imre 1845-ben. A cservicefürdőről így vélekedik: "Itt van a híres parádi víz forrása, melynek szaga ugyan igen kellemetlen, de annál nagyobb a haszna.
A víz alkatrészei kénkő és vas, forró napokban szaga félórányira megérzik..." Itt 40 szoba, illetve 16 kétkádas fürdőszoba várta a gyógyulni vágyókat. Szép környezet miatt is szívesen látogatták Parádfürdőt a megye reformkorabeli politikusai is. A park idős fái sok politikai árarnlatot tűrtek szó nélkül. Egy-két hatalmas platán, hazai nyár az utóbbi öt évben kiszáradt. Sajnos három éve megadta magát Észak-Magyarország talán legnagyobb kocsányos tölgye is a Rákóczi-fa, a park legkeletibb részén, a Sándor-réti elágazásban. Törzsének kerülete 926 cm volt. Torzója talán még évekig fogja hírdetni méretes nagyságát. A parkot is magában foglaló birtokot a Grassalkovich-családtól 1876-ban gróf Károlyi György vásároIta meg. Az utolsó magántulajdonos a "vörös gróf, Károlyi Mihály volt, akinek
később vagyonát elkobozták, haszonélvezete a magyar államra szállt. A park építése 1883-ban kezdődött igen nagy területen, 126 katasztrális holdon. A korra jellemző, hogy az épületek közelében ápolt, alakított fa- és bokorsorok, kompozíciók a francia stílusú kertépítést, a távolabbi területek a természetes erdőhöz közeli tájképi kertet az angol parképítészeti stílust követték. Minden kornak voltak divatfái. A fasoroknál a vadgesztenye, más néven bokrétafa. (Az erdőhöz közel álló gesztenyefák termését ősszel szívesen fogyasztották a szarvasok, őzek). A platánok közül a juharlevelű platán is igen kedvelt. Szép külleme mellett gyors növekedése miatt is kedvelték. A századfordulótól kezdve egyre több fenyőfélét telepítettek. Évtizedek múltán is érezni a kertépítő mesterek alkotó szellemét. Ki volt ő? Talán a szomszédos Recsken arborétumot létesítő és örök álmát a recski temetőben alvó Jámbor Vilmos? A tanítványa Tarjáni? Nem tudjuk, de a lényeg, hogy a park él. A közel 100 éves egyedek jól megférnek a 30-40 éves fiatalokkal. A hűvös, párás mikroklímában a cukorsüveg-fenyők (alakjuk valóban I a cukorsüveghez hasonlít) szép, egészséges példányai, az ugyancsak dekoratív távoli vendég, a kolorádófenyő - tobozai külön esztétikai élményt nyújtanak -, a hamisciprusok társaságában télen üde képet kölcsönöznek a tájnak. A 60-as években jelentek meg parkjainkban és itt is találhatók a pici, 5-6 cm-es tobozaikkal feltűnő szerb lucfenyők, amelyek vadon csak a Drina völgyében élnek és akár a 30 m-es magasságot is elérhetik. A park gazdag madárvilága mellett a gyerekek kedvence, az itt nem ritka játékos mókus. Jellegzetes, trapéz alakzatú nyomképe a hóban bizonyítja, hogy nem alszik téli álmot. A park szomszédságában található az Ybl Miklós tervei után épített Cifra-istálló. A volt uradalmi épületben kocsimúzeum és méntelep található. A vörös márványból készült jászol mutatja, hogy itt a lovak is "jól éltek". |
Cím: Parád, n.a. |
Látogathatósága: |
Kert alapadatai |
|
| Meglévő kert |
Kert azonosítója: | 826 |
Kert neve: | Károlyi-féle kert |
Kert jelenlegi nagysága: | 7,6 ha |
Ország: | Magyarország |
Megye: | Heves |
Település: | Parád |
Utca: | n.a. |
Házszám: | |
Telefon: | n.a. |
Fax: | |
Email: | |
Honlap: | |
WGS84 szélességi koordináta: | 47.906826 |
WGS84 hosszúsági koordináta: | 20.021616 |
EOV X koordinata: | |
EOV Y koordinata: | |
Helyrajzi szám(ok): | |
Tulajdonos: | n.a. |
Kezelő(k), bérlő(k): | n.a. |
Használó: | |
Jelenlegi használat módja: | n.a. |
Látogathatósága: | |
Nyitvatartas: | |
Éves látogatószám: | |
Kerttörténeti adatok |
|
Kert típusa: | Nincs megadva |
Kert stílusa: | tájképi |
Kert különlegessége: | |
Kert értéke, jelentősége: | térségi jelentőségű |
Kert egykori nagysága: | ha |
Kert építési idejei: |
|
Kert jelenlegi állapota: | |
Jelenlegi szerkezete: | |
Kerti objektumok állapota: | |
Növényzet állapota: | |
Archiv adat: | |
Régi vármegye: | |
Műemléki adatok: |
|
Műemlékvédelmi törzsszám: | |
Műemlékvédelem típusa: | |
Műemlékvédelmi határozat: | |
Épületek, építmények adatai |
|
Főépület leírása: | |
Főépület építési ideje: | |
Főépület állapota: | |
Főépület jelenlegi használat módja: | |
Melléképület lista: | |
Főépület stílusa: | |
Természetvédelmi adatok: |
|
Természet (táj-)védelmi védettség típusa: | helyi védettségű terület |
Természet (táj-)védelmi védettség száma: | 29/1982. (II.23) VB. hat. |
Natura2000 terület száma: | |
Táji adottságok: |
|
Morfológia: | |
Vízrajz: | |
Növényföldrajz: | |
Talaj: | |
Klíma: | |
Külső látványkapcsolatok: | |
Tájkarakter neve: | |
Tájkarakter típusa: | |
| |
Egyéb: | |
| |
Kapcsolható személyek: | |
Bibliográfia: | |
| |
Ezt az oldalt szerkesztették: | |
Utoljára módosította: | |
|