Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Somogyvár, Széchenyi-kastély és kertjeNyomtatható változat 


Gróf Széchenyi István másodszülött fia, Széchenyi Dénes kezdte meg a jelenlegi kastély kiépítését. 1879-ben már jelent?s mértékig elkészülhetett a park, mert ekkor már a halastavak festői vonulatának kialakítása is befejeződött. A kastély előtti nagy tisztás alatti völgy és újra emelked? domboldal különlegesen szép kompozícióként jelenik meg az évszázados fenyők és lombhullatók keretében. A kastélykertek gyakran folytatódnak a környező tájban, erdőben. A somogyvári kastélykertről írja gróf Széchenyi Zsigmond: "A kastélykert menetelesen olvadt át az erdőbe, perifériái elmosódtak, díszfái fokozatosan adták át helyüket a tölgynek, csernek, gyertyánnak, kavicsozott útjai észrevétlenül vadultak erdei ösvénnyé. Az arrafelé bolyongó nemigen tudta, kertben jár-e még, vagy már erdőben". A park kialakításában tevékeny szerepe volt Kaposvár akkori f?kertészének, a cseh Schilham Józsefnek. Az egyik nyiladékban gróf Széchenyi Imre - somogyi agrárpolitikus - hamvait őrző mauzóleum épülete nemcsak látványként, de kegyeleti helyként is készteti az arra sétálót a tűnődésre. A kastély gyermekotthonként működik. A park és mauzóleum felújításán folyamatosan, összefogással fáradozunk.. Somogyvár község belterületén található a figyelemre méltó Széchenyi-kastély és a hozzátartozó park. A viszonylag sík és berkes balatoni és fonyódi részek után váratlanul festői dombok következnek.

Ebben a környezetben épült a kastély és parkja. A park hatalmas fenyőfái és a környék erdői a változatos felszín egészen különleges hatású tájat varázsol az érkező elé. A parkbejárat előkertbe vezet, ahol hatalmas fenyőfák és hársfák lombjai közt az enyhe emelkedőre épített kastély homlokzata villan elő. Nyugati irányban kellemes udvart zárt közre az U alakú épület. A díszudvaron a pleasure ground nyírt bukszusai díszlenek, utána hatalmas tágas erdőkkel koszorúzott, gyepes térség következik. Szép növénykülönlegességek között a nagy, gyepes tisztáson magányosan álló tulipánfától, örökzöldektól keretezetten bukszus, tiszafa, lucfenyő között kis kápolna látszik a dombtetőn. Innen índul vissza a kastélyhoz a szakadékos löszfalak között vezető kerti út. A tavakon túli dombra felkúszó erdők ma szépen kezelt parkerdők (az úgynevezett Brézai-erdő). A tóközeli részeken a védett erdei ciklámen Somogyban ritka látványosság. A sok növénykülönlegesség közül említést érdemel a mamutfenyő, a páfrányfenyő, a nagyméretű lucfenyő, az erdei- és feketefenyő, a tiszafák, a hamisciprusok. A lombhullató fák között a Somogyban őshonos hatalmas ezüst hársak különösen szépek, de van itt sokféle tölgy, csoportokban hatalmas platán, szürke nyár, vadgesztenyék, csüngő japánakác és sok egyéb, legalább 200 fa- és cserjefaj. A nagyvonalú kertépítészeti alkotás viszonylag szépen megmaradt. Ebben része van annak, hogy a jelenlegi használó, a Gyógypedagógiai Intézet a terület gondját viseli. De gondozza még az erdészet (SEFAG Rt.) és a helyi önkormányzat is. Az intézeti működéshez szükséges új épületeket jól helyezték el a kertben, nem zavarják az összképet. A park előzetes engedéllyel látogatható.

 


Cím: Somogyvár, Kaposvári u. 4.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ Šibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ Łódźi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ Świętokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriška ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroška ]    [ Notranjsko-kraška ]    [ Obalno-kraška ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával