Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Maros megye kertjei -> Criş (Keresd)  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Criş (Keresd), Bethlen kastélyNyomtatható változat 


A várkastély méreteiben nagy alapterületű. A sarokbástyákat összekötő emeletes épületszárny a keleti oldalon 50 méter hosszú, egymásbakapcsolódó termek sorát foglalja magába. A keleti szárny kiépítését a XVII században fejezte be Bethlen Farkas és Elek. A reprezentációs termekhez külső, díszes bejárat szolgál. A lejtős terepen sorakozó termek közötti szintkülönbségeket belső lépcsők hidalják át. Többszintes elrendezésűek a várfalak mögötti harci folyósók is. A boltozatos térlefedő mennyezetek a gótika és a reneszánsz szellemében készültek. A reprezentációs termek közül egyeseknél a kazettás mennyezetek és a stukkódíszek a XVII század második feléből származnak. Az „arany palota” és a „nappali toronybástya” kifestésénél „czifra festékes és inscriptiós” díszítést alkalmaztak. A nappali toronybástyánál a párkány felett a három ablak között „picturákat” is készítettek a falak díszítésére. Az öregtorony harmadik szintjén a „szivárvány”-boltozaton párkány futott körbe, s azt festett és metszett motivumokkal díszítették. A boltozat közepére a család koronás-kígyós címerét mintázták. A kazettás mennyezeteknél a leltár szerint a tábláknál aranyozást alkalmaztak. Azt a termet „aranyosháznak” nevezték. A reprezentációs termek fűtését gazdagon profilozott zöld és sárga színű, mázas cserépkályhák biztosították. A kastély belső berendezése korhű volt. A díszes szalonokat fényezett és festett bútorok, falba épített almáriumok, kárpitok, szőnyegek tették széppé. A termek falain a családi portrék arcképcsarnokként sorakoztak. A könyvtár és a családi levéltár az öregtorony első emeletén kapott elhelyezést. Bethlen Farkas, a történetíró, nyomdát állított fel könyvének kinyomtatására. A háborús idők miatt a nyomdát testvére, Bethlen Elek Segesvárra költöztette és itt nyomtatta ki Farkas históriás konyvét 1683-ban.

 A vár udvarán virágoskert, a kastély körül nagy angolkert terült el. Nem hiányzott belőle az ötszögletű alaprajzú nyári pavilon, melynek falát festett képekkel díszítették.

 Az államosítás napjáig (1948 március 3) a kastély lakott volt, s minden helyiség berendezése és felszerelése hiánytalan: az antik bútorok, falkárpitok, szőnyegek, porcelán-, üveg-, kristály-, ezüstedények, könyvek mind a helyükön voltak. A államosítás napján teherautók hajtottak be az udvarra és napokig hordták el a kastélyból a sok értékes tárgyat. Kiürítették a helyiségeket, feldúlták a belsőket. Amit nem vittek el elégették az udvaron. Ettől fogva a dánosi néptanács rendelkezett felette. A kastély épületei folyamatosan tovább rongálódtak, és a parkot is szétdúlták.

A műemlékvédelmi hatóság két izben (az 1977 előtti, illetve az 1990 utáni években) elkezdte az épületek állapotának feljavítását célzó munkálatokat, de 1-2 év múlva abbahagyta, s a kibontott gyönyörű gótikus ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat ellenörzés nélkül hordta mindenki. Döbbenetes látvány a teljesen tönkretett kastély épületegyüttese, a gótika és reneszánsz e pompás emléke. Romossá az államosítás, az emberi rosszakarat, az épületelemek széthordása tette.

Többévi pereskedés után, 2007 júniusában a család erdélyi ágának hivatalosan visszaszolgáltatták a várkasztélyt és parkot – siralmas állapotban. Az 199o-es években elkezdett munkálatokat folytatni kell, a kastélyt lakhatóvá kell tenni, hogy újra része lehessen a kulturális turizmusnak

Mivel a restaurálási költségek igen magasak, és a család anyagi lehetőségei szerények, pályázatokon szeretnénk résztvenni. Ennek érdekében megalakult a „Pro Castellum Bethlen” egyesület, melynek célja az épületegyüttes teljes rehabilitációja.


Cím: Criş (Keresd)
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával