Az Árpád-kori eredetű falu a Szepes megye egyik vezető birtokos családjának számító Göbel família birtokaként tűnik fel. A 15. századtól a bányavállalkozásairól híres, gazdag Thurzó család kezébe került a falu. A téglalap alaprajzú, zárt, egy emeletes, reneszánsz kastély épületet, homlokzatának ma már nehezen olvasható felirata szerint, 1564-68. között építtette – a valószínűleg Thurzó-rokonsághoz tartozó – Petrus Faigel és neje, Helena Probst. Az épületet minden homlokzatán pompás, reneszánsz pártázat koronázza, ablakai késő-gótikus kőkeretekkel rendelkeznek. Vidékies reneszánsz bejárati ajtajában régi kovácsolt vas ajtószárnyat láthatunk, míg fölötte az építtetők faragott címereit. Az épület homlokzatán, az első emeletek fa konzolokon nyugvó függőfolyosó fut körbe. Az 1955-60 között műemléki helyreállításon átesett, pár évtizede még irodaként használt ház ma elhanyagolt, használaton kívüli, így nem is látogatható.
A kastély telkén egy kisebb, vélhetőleg 18. században épült, földszintes kúria is áll (vélhetőleg magántulajdonban), amely kissé jobb állapotban van, de azon is csak azonnali felújítás segítene. Vaskos kéménye belül óriási szabadkéményes konyhát sejtet.
Megemlítendő még a kastély mellett, bekerítetlenül romladozó, 19. századi ipari épület (gőzmalom? serfőzde?) tetőtlen csonkja is, melynek emeletes csonkja, kéményestül, rajta gólyafészkestül várja jobb sorsát.