Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Győr-Moson-Sopron megye kertjei -> Mihályi  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Mihályi, Dőry-kastély és kertjeNyomtatható változat 


A Rábaközben, a kisalföldi táj folyókkal sűrűn szabdalt vidékén, a Kis-Rába partján áll Mihályi kastélya. Szolíd megjelenése, romantikus keleti homlokzata a folyó felől játékos kis saroktornyaival, mint valami díszlet, gyönyörködteti a szemlélőt. A négyszögletű zárt udvarból finom rajzú neogót ajtó nyílik a folyópartra. A bástya tövében középkori hangulatú kút, körülötte pihenőhely, mellette hatalmas piramistölgy és a szentimentális kertek jellegzetes növénye, a krisztustövis vet árnyékot rá. A folyón túlra keskeny fahíd vezet, közelében Nepomuki Szt. János barokk kőszobra áll. A parton mellette sétaút vezet, tágas, gyepes térségben, szépen színeződő juharok, csüngő fehér nyír lombjáő?talpazaton álló virágos váza teszi teljessé. Széttekintve a legszebb képek tárulnak fel. A vízen túl a kastély és az egész kertet uraló csodálatos, hatalmas vízparti platán között - amely alatt pihenőhely van - a látványt a barokk templomtorony zárja, k?sisakjának sarkain kis angyalokkal, hatalmas feketefeny?k, japánakácok, nyírek, tiszafák között. A parkban "S" alakban kanyargó folyó partján a kastélytól távolodóan sorakozó magas fenyők, tiszafák, bukszusok mellett húzódik meg egy kis kioszk, nagy jegenyenyár előtt, hátterében a sűrű lombtömegek erd?szer? s?r?je énekesmadarak rejteke. Szabadon látogatható. A nyugat-magyarországi, eredetileg négy saroktornyos épületet, amely a későbbi átalakítások ellenére is megőrizte a 16. századi várkastélyok építészeti arculatát, az 1560-as évek elején emelték. Fele részét házasság révén a katonaköltő, Vathay Ferenc szerezte meg. 1704-ben és 1709-ben a császáriak feldúlták, nyugati részét Niczky György állíttatta helyre 1712-ben. Ennek dokumentuma a hátsó szárny emeleti nagytermének bibliai idézettel díszített, faragott mestergerendáján olvasható. Ugyanekkor kerülhetett sor a Rártky-család tulajdonában lévő keleti rész felújítására is. Ekkortájt épült az árkádíves udvari folyosó és a Niczky-szárny toszkán oszlopos árkádsora. A 18. század derekán bontották le a keleti szárny két saroktornyát, és hozták létre a mai homlokzat szimmetrikus, középrizalitos formáját.

Az udvari hátsó sarokban lépcsőházat építettek, emeletes árkáddal. Ekkor, a Niczky Lázár személyéhez köthető átépítés során készült el a park is. 1860 körül Dőry Miklós vette meg a kastélyt, s a két vízi bástyát is meghagyva angol gótikus stílusban építtette át. Így a négyzetes alaprajzú kastély emeletes főépületének egytengelyes középrizalitját Tudor-tornyocskákkal közrefogott lépcsőzetes oromzat zárja, a homlokzatán háromosztatú, kiemelt középrészű, neogótikus ablakkal.Az épületet az 1970-es években - a késő középkori és a barokk megjelenés érvényre juttatásával - restaurálták. Kertje védett, még felismerhető a 19. századi angolkert jellege.

Az egyemeletes, két saroktornyos épületet 1969 és 1974 között állították helyre, ezután szállodaként és oktatási központként működött. 2006-ban megkezdték a felújítását, ami forráshiány miatt leállt, az új hasznosítási formát pályázaton igyekeznek megtalálni. Érdekes, hogy a kastély elölről és hátulról egészen más képet mutat: a hátsó (a fáktól nehezen fotózható) oldal a régebbi épületrész, itt még megmaradt az eredeti négy toronyból kettő és a falak sárgára vannak festve. Az utcafront a romantikus stílusú, halványkékre festett homlokzat, innen nem is látszanak a tornyok.

Az épület 2006-ban került a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. Kutatása lezárult, felújítása megkezdődött, de nem fejeződött be. Forráshiány miatt az épületet 2011. márciusában a KÖH átadta a Magyar Nemzeti vagyonkezelő Zrt-nek, akik a kastély üzemeltetésére a jövőben pályázatot írnak ki.

 

A parkról

 

Kép

A kastély vonzerejét növeli a Kis-Rába folyó által kettészelt, közel két hektár területű védett park. A csodálatos fekvésű park területén számos, terebélyes, öreg fa él. Százötven éves vadgesztenyék és platánok mellett tiszafák, juharok, öreg tölgyek, fenyők és hársfák magasodnak a kastély körül. Köztük botanikai ritkaságok is.

2006 évtől megkezdődött a park rekonstrukciója is. A későbbiekben a kastély felújításával a kert is meg fog szépülni.


Cím: Mihályi, Korona u. 1.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ Šibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ Łódźi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ Świętokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriška ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroška ]    [ Notranjsko-kraška ]    [ Obalno-kraška ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával