Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Győr-Moson-Sopron megye kertjei -> Hédervár  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Hédervár, Khuen-Hédervári-kastélyparkNyomtatható változat 



 

A magyar tájképi kertek egyik legkorábbi és egyben legjelentősebb kastélyegyüttese több évszázados múltra tekint vissza. A mai kastély helyén álló középkori várat a jellegzetes dunai ártéri erdők vették körül. A 18. században, amikor az épületen barokk átalakításokat végeztek, a kor izlésének megfelelő parkot is építettek. Az első katonai felmérés alapján (1782-85.) képet alkothatunk az egykori kialakításról, a település szerkezetéről és a hajdani vadaskertről is. A barokk kert nem sokáig virulhatott Héderváron, az 1790-es években Petri Bernhard (1768-1853.), a kor divatos kertépítésze szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a hajdani barokk park területén. A kivitelezés munkáiról és az elkészült kert szépségéről Petri színes leírásaiból tudhatunk meg a legtöbbet. A hangulatkeltés minden fontos kellékét felhasználta. Van itt patak kis szigettel, rajta Kentaur szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház,gótikus templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást. A kastély bejáratát empir szfinxek őrzik. A 19. század második feléből származik valószínű a bőségszaru is. Az épület közvetlen közelében óriási platánok állnak. A kastély zárt udvarában is található egy nagy példány, koronája beborítja az egész udvart. A kastély mögött nagy füves térség terül el, melyet szintén évszázados faóriások, hatalmas juharok, fenyők, tiszafák, nyárak és hársak szegélyeznek. A Viczay, később a Khuen-Héderváry család egykori kastélyegyüttesét 1984-ben újította fel az Országos Műemléki Felügyelőség, mint művészeti alkotóházat. A jelenleg 17 holdas park 1965. óta Természetvédelmi terület is. Hédervár község északi szélén található egy 9 hektár nagyságú mai közpark. A terület zömét ma is az eredeti ártéri keményfás tölgy-kőris-szilligeterdő alkotja, amely számos bükkösökre és tölgyesekre jellemző lágy szárú növény életlehetőségeit is nyújtja. A mélyebb részeken puhafás fűz-hazai nyár ligeterdőfoltok találhatók. Gazdag a parkot öntöző Hidegkúti-ér vízi és vízparti élővilága is.A jelenlegi kastély körül kisebb területen tájképi elrendezésű parkot alakítottak ki.

A legidősebb egzóták korából ítélve a parképítés a XIX. század első felében kezdődött. A park keleti-délkeleti sarka közelében régészeti feltárással egy XIII. századnál nem idősebb település, valamint egy a XV. századtól a XVI. század elejéig fennállt kisebb téglafalú vár nyomaira -nyilván a birtokos Héderváryak akkori központjára bukkantak. E téglavártól légvonalban körülbelül 350 m-re épült fel a XV. század első felében a család gótikus temető kápolnája, mellette található az Árpád-tölgyfa. A mai kastély alapjain először egy, a XVI. század elején épült reneszánsz várkastély állt, de ezt a család ellenségei 1534-ben lerombolták. Helyén 1578-ra várszerű, robusztus és saroktornyos épületet emeltek, amelyet a XVIII. században átépítettek. Az épület ma műemlék, a közelmúltban restaurálták. Szűk belső, zárt udvarának kedves színfoltja a fény felé nyújtózkodó öreg platánfa. A 9 hektárnyi park valójában parkerdő. amely 1965 óta természetvédelmi terület.

-----------------------------------------------------------

Ha a Héderváry-kastély bejáratát őrző két szfinx mesélni tudna Héderváron, akkor valószínűleg hosszú és fordulatos történetet hallanánk elmúlt korokról és érdekes emberekről. A kastély viszályok, hűtlenség, valamint férfi örökös hiánya miatt több család kezén megfordult. A háború után népi kollégiumként működött, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát.

2002 és 2004 során állították helyre, hogy gyönyörűen felújított szobái négycsillagos kastélyszállóként élhessenek tovább. Első látogatásomkor zárva találtam, el is könyveltem magamban, hogy annyi társához hasonlóan valószínűleg ez is tönkrement. Ezt a feltételezést a szálloda honlapján felugró felirat is alátámasztotta, miszerint a kastély jelenleg nem fogad vendégeket.

A Héderváron található Héderváry-kastély
(Galériához kattintson a képre!)

Fotó: Kisgyörgy Éva

Volt is meglepetés, amikor legközelebb a környéken járva nagy pezsgést láttam a gondozott park közepén fekvő épületnél, így gyorsan be is kukkantottam. Az ajtónál ugyan egy felirat díszelgett, miszerint csak vendégek léphetnek be, és a kis sortomban nem illettem a láthatóan esküvőre összegyűlt vendégek közé, de a személyzet legalább annyira tikkadt volt a 40 fokot közelítő hőségtől, mint jómagam, így nem állták utamat.

Két okból is érdemes besurranni az épületbe: egyrészt a zárt udvar az árnyékot adó öreg platánfával bájos, nyugodt pihenőhely, másrészt a zöld szalon meglehetősen különleges látvány. Az összes közös helység pompásan van berendezve: perzsaszőnyegek, selyemtapéták, antik bútorok, herendi porcelánok, a falakon tükrök és festmények emelik a szálloda nívóját. Ugyanakkor az egész nem valami hivalkodó, idegen közeg, hanem barátságos, meghitt zug, hála a beszélgetésekre, teázásokra csábító füles foteleknek, megannyi apró, otthonos részletnek. A szálloda és az étterem kizárólag akkor nyit ki, ha rendezvényekre (konferencia, esküvő) előre lefoglalják, így kiszámíthatatlan, mikor lehet bejutni.


Cím: Hédervár, Fő út 47.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával