Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Fejér megye kertjei -> Seregélyes  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Seregélyes, Zichy-Hadik-kastély és kertjeNyomtatható változat 


A magyar klasszicizmus ún. Palatinus stílusának kiemelkedő alkotása a seregélyesi v. Zichy-Hadik kastély. Seregélyes "fő dísze az uraság egy emeletű kastélya, mindenfelől egy gyönyörű angolkerttől borítva. E nagykiterjedésű angolkert leginkább nevezetes, mert itt azelőtt csak keveset érő kopár homok legelő volt, most pedig e fában szűkölködő rónavidéknek valódi ékessége" gróf Zichy Ferenc kastélya - írja Fényes Elek 1851-ben. Székesfehérvár és a Velencei-tó között, attól délre 15 km-re van Seregélyes, ahol "a Velencei tóból kifakadó mocsáros helyek" rónává szelídülnek. Gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere 1821-ben építette a császár fogadására méltó kastélyt. 1796-ban Ferenc császár testvére, József lett az ország nádora, a Palatinus, "kinek a magyar művészet is sokat köszönhet... kinek mai nagyságát, szépségét és biztos voltát a főváros is elsősorban köszönheti". Ezzel indul fejlődésnek Pest-Buda. Megépülnek a Nádorkert, a Margitsziget és Alcsút csodálatos parkjai. József nádor nagy kertbarát, maga is kertészkedik. Példáját követik, sorban újulnak meg és épülnek környékbeli kastélyok: Martonvásár, Dég, Lovasberény és Seregélyes is. Mindegyiket szép angolkert övezi. Feltárul a kert nyugodt, enyhén emelkedő hatalmas zöld síkján az épület a park fáinak térfala előtt. Visszatekintve a völgyben patak csordogál, ami a portikusz előtt tóvá szélesedik.

A tavon kis sziget volt, arra kecses gyaloghíd ívelt át. A parton szomorúfűzek és jegenyenyárak sorakoztak. A patakon vízimalom működött, volt egy antik templom hangulatát idéző gloriett, antik római kövek, vázák, urnák, szarkofágok a park megfelelő pontjain. A park szinte észrevétlenül ment át a környező tájba, ami határait a végtelenbe nyújtotta. A kastélyt Zichy Ferenc, a család seregélyesi ágának megalapítója építtette 1821-ben. A családi hagyomány szerint Ferenc császár egy alkalommal így szólt hozzá: "A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, hallom Önnek ott szép kastélya van, ott fogok megszállni." A kastély akkor még nem volt meg, csak egy egyszerű kúria állt a faluban. Zichy Ferenc rögtön futárt menesztett azzal a paranccsal, hogy haladéktalanul fogjanak hozzá a kastély megépítéséhez, mely 1822-re el is készült. Az U-alaprajzú épület 22 hektáros angolparkban áll. A főszárny emeletes, oldalszárnyai földszintesek. A főhomlokzat közepén 4 oszlop által tartott portikusz áll, széleit oldalrizalitok díszítik. Az elegáns homlokzat, a külső harmonikus arányai és finom részletei éles ellentétben állnak az épületbelső szervezetlen kialakításával (szerencsétlenül elhelyezett lépcsőház, rosszul megközelíthető díszterem), ezért valószínűleg két tervező működött a gyors építkezésen. A külső rész terveit stíluskritikai alapon Pollack Mihály készíthette, a belső rész egy képzetlenebb mester munkája. Az épület ma műemlék.


Cím: Seregélyes
Látogathatósága: engedéllyel

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával