Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Fejér megye kertjei -> Sárszentmihály  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Sárszentmihály, Zichy-Szterényi-féle kastélykertNyomtatható változat 


A park történetéről kevés irodalmi anyag maradt ránk. Károly J. írta le, hogy 1650-től Zichy Istvánnak és Baranyai Máriának és örököseinek adományozta III. Ferdinánd a birtokot. "?Ma is ezek utódjáé, gr. Zichy Jenőé, kinek itt példaszerű gazdasága, kastélya és gyönyörű parkja van?" Károly J. könyvében említett kastélyt később lebontották és annak helyén, az 1870-es években angolgót stílusú új kastélyt építtetett a Zichy-család. A kastély és a park 1930-ban vásárlás címén báró Szterényi tulajdonába került. Az állami gazdaságok megalakulása óta 1992-ig a jogutód nélküli megszűnésig, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság igazgatási központja volt a kastély. Sajnos ettől az időponttól felgyorsult a park pusztulása, engedély nélküli fakivágások, falopások, illegális szemétlerakások jelentik a legnagyobb kártételt. A kastélypark koráról keveset tudunk. A parkot tájképi stílusban alakították ki, amelyben a kocsányos tölgy mellett a Duna-Tisza közi tölgyesekből hiányzó gyertyán sok méretes és idős példánya is megtalálható.

A park igazi értékét a hazai fa- és cserjefajokból művészien kialakított erdőfoltok, facsoportok jelentik. A kastély mellett hatalmas kocsányos tölgy hívja fel magára a figyelmet, életkora 180 év körüli, törzskerülete 485 cm. Az erdőfoltok kontrasztos színhatását a lombos fák koronája fölé magasodó, hatalmas termetükkel A természetvédelmi területet gépkocsival a Székesfehérvár-Sárszent-mihály közötti közúton, Veszprém felől a 8-as számú főútról Várpalota és Inota között letérve,

Nádasdladány és Sárkeszi érintésével gépkocsival (Székesfehérvár felől autóbusszal is), vonattal pedig a Sár-szentmihály vasútállomástól mint-egy kétkilométeres gyaloglással lehet elérni. A park történetéről kevés irodalmi anyag maradt ránk. Károly J. írta le, hogy 1650-től Zichy Istvánnak és Baranyai Máriának és örököseinek adományozta III. Ferdinánd a bir-tokot. "...Ma is ezek utódjáé, gr. Zichy Jenőé, kinek itt példaszerű gazdasága, kastélya és gyönyörű parkja van..." Károly J. könyvében említett kastélyt később lebontották és annak helyén, az 1870-es években angolgót stílusú új kastélyt építtetett a Zichy-család.

 

A kastély és a park 1930-ban vásárlás címén báró Szterényi tulajdonába került. Az állami gazdaságok megalakulása óta 1992-ig a jogutód nélküli megszűnésig, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság igazgatási központja volt a kastély. Sajnos ettől az időponttól felgyorsult a park pusztulása, engedély nélküli fakivágások, falopások, illegális szemétlerakások jelentik a legnagyobb kártételt. A kastélypark koráról keveset tudunk. A parkot a tájképi vagy angol kertstílusú ízlésnek megfelelően alakították ki, amelyben a kocsányos tölgy mellett a Duna-Tisza közi tölgyesekből hiányzó gyertyán sok méretes és idős példánya is megtalálható. A park igazi értékét a hazai fa- és cserjefajokból művészien kialakított erdőfoltok, facsoportok jelentik. A kastély mellett hatalmas kocsányos tölgy hívja fel magára a figyelmet. Életkora 180 év körüli, törzskerülete 485 cm, koronavetülete 33 m2. Alacsony törzséből 8-10 m magasságban nyúlnak ki az oldalágak. Terebélyes koronája alatt az árnyéktűrő borostyán teljesen benőtte a talajt. A kastély különleges, az országban kevéssé ismert építészeti stílusával hívja fel magára a figyelmet. Falaira felfuttatott trombitafolyondárral, a borostyánnal, valamint az ősszel lángolóan vörös levelű borostyánszőlővel (vadszőlő) csodálatos esztétikai látvány. Az erdőfoltok kontrasztos színhatását a lombos fák koronája fölémagasodó, hatalmas termetükkel tekintélyt parancsoló erdei -és feketefenyő-csoportok jelentik. A tűlevelét hullató vörösfenyő karcsú alakjával és csipkére hasonlító lombjával tűnik ki. A hazai juharfajokat a korai, a hegyi, a mezei juhar, a gyomfának tekintett zöld juhar, valamint oltott juharváltozatok képviselik. A hatalmasra nőtt példányok közül a leggyengébb növekedési erélyű mezei juhar is 255 cm törzskerületű. A juharfák őszi lombszíneződése csodálatos színkavalkádot alkot a bükk sárgás, a vérbükk sötétvörös és a parkban lévő egyéb fák lombjának ezernyi színével. A parkban előforduló fafajok közül említést érdemel még a kislevelű hárs, a juharlevelű platán, a vadgesztenye, madárcseresznye, szűrke nyár, japánakác és a ciprusfélék közül a virginiai boróka. A különleges fafajok közűl a környezetéből kimagasló karcsú, piramis vagy tornyos tölgy, a tövis nélküli gledícsia, a Kínából származó páfrányíenyő, valamint a madárcseresznye és a csepleszmeggy spontán hibridje a Cerasus x mohácsyana. A cserjeszintet az ostorménbangita, a kányabangita, a csíkos kecskerágó, a húsos és veresgyűrű som, az alásfa és az erdei iszalag képezi. A kastély körüli ápoltabb erdőfoltok gyepszintjét szinte teljesen beborítja az örökzöld kis télizöld májusban kék színű virággal pompázó szőnyege és a szintén örökzöld, közismert borostyán, amely az erdei iszalaggal együtt a fák törzsén felkúszik a lornbkoronába is. A park egyes részein túlszaporodott iszalag egyébként káros a fás növényzetre. A park évszázados fái és az alattuk levő cserjeszint biztos fészkelő- és táplálkozóhelye az itt élő gazdag madárfaunának.


Cím: Sárszentmihály, Kastély u.
Látogathatósága: engedéllyel

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával