Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Fejér megye kertjei -> Fehérvárcsurgó  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastélyparkNyomtatható változat 


A klasszicista stílusú kastély 1844-től épül a Károlyi család részére. A Móri árok nyugati oldalán enyhe domboldalban épült a kastély. Természetesen tájképi kert övezi, mesterséges tóval, a tóban szigettel. A tavat ősi forrás táplálta, ami a parkban mesterséges patakként kanyargott a tóig, fölötte kisebb hidak ívelnek át. A település is erről a csurgó forrásról kapta a nevét, ami bányászat miatt sajnos a 60-as évek elején elapadt. A kastélyból és kertjéből szép látványként jelenik meg a Vértes hegyvonulata. A kertben a kastély közelében szép sziklakert épült, hűtőző, fürdőmedence és egy korinthoszi oszlopon volt a magyarság "szent állata", a turulmadár. Sajnos ez utóbbiak a háborúban, illetve az utána következő évtizedekben erősen sérültek. Megmaradt viszont a nyugati irányra nyíló díszudvar közepén a gyönyörű díszkút a medencével. A kút rézből készült olasz munka, a barokk kúttál fölött kis Puttóval, egy szőlőfürtből nyomja ki kezével a szőlőlevet. Nagyon szép teraszos kert épült déli irányban, széles gránitlépcsővel, kőpadokkal. A terasz fölött az országban egyedülálló, fémből készült díszes tetőzet van. Megmaradtak a kastély szép díszkapui, sajnos sérülten és megmaradt értékes, szép növényállománya.

A kastély a településeken kiemelkedően fontos volt, ezért gyakran a településre vezető út több száz méter, vagy több kilométer távolságból a bejárati díszkapura volt egyenesen rávezetve, így van ez Fehérvárcsurgó esetében is. A díszkapu mellett volt egy igényes szobrászati értékű vörösmárvány feszület művészi korpusszal is. A 60-as években lett "száműzve" a plébániatemplom kertjébe. Az épített kertből 22 ha ma műemlékvédelem és természetvédelem alatt áll. Látogatható. A kastély helyreállításán jelenleg dolgoznak. Külső területei erdészeti kezelésben vannak. A kastélypark Fehérvárcsurgó belterületén található, könnyen elérhető mind Székesfehérvár, mind Mór felől a 81-es útról. A volt Károlyi-kastély műemlék,amelyet klasszicista stílusban Koch bécsi építész tervei szerint 1844-ben kezdték épiteni. A kivitelezés irányitását 1849-ben Koch tanitványára, Ybl Miklósra bizta. A kastély rendeltetése nemcsak a háborús időkben változott, gróf Károlyi Sándor a kastélyt állami kezelésbe adta, így lett 1934-ben amerikai turisták üdülője. A ll. világháború utolsó éveiben német, majd szovjet katonai kórház, később katonai laktanya lett. 1950-től 1955-ig üdülő volt, majd 1955-től 1980-ig Állami Nevelőintézet működött az épületben. Az épület bizonytalan állaga miatt a nevelőintézet elhagyta a kastélyt, amely azóta is üresen áll. A Fehérvárcsurgóról Franciaországba szakadt Károlyi-családnak a kastély megmentésévei kapcsolatos elképzeléseiről Georges Károlyi egy interjú keretében nyilatkozott 1995 februárjában. A kastély a párizsi székhelyű Kulturális Találkozó Központok európai hálózatának középeurópai bázisa lenne. Ez azt jelenti, hogy alkalmasnak találták nemzetközi kulturális találkozók megrendezésére. A család létre kívánta hozni a Károlyi József Alapitványt, mert a kastély és a park felújitása körülbelül400 millió forintba kerülne. A felújított kastélynak több funkciója lenne. Múzeumi kiállitás keretében Magyarországot, a magyar kultúrát a ma alkalmazott modern technikákon keresztül tervezik bemutatni az ide látogatóknak.

Gondolkodnak egy Európáról szóló dokumentációs és kutatóközpont kialakitásáról is. Az igazi pénzügyi hasznot hajtó tevékenységet a különböző konferenciák, szimpóziumok, tanfolyamok állandó és időszaki kiállitások megrendezése jelentené. Jelenleg tervbe vették, hogy alapítványi formában, Új Honfoglalási Közalapitvány névvel a kitelepült és hazalátogató magyarok számára úgynevezett Magyar Anyaházként is működne. Előzetes elképzelések szerint az alapítók a Magyar Köztársaság kormánya, Fejér Megye Önkormányzata és Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata. A kastélyhoz tartozó 80 hektár nagyságú park átalakitásával 1910-ben gróf Károlyi József -gróf Károlyi Mihály testvére Hein János tájkertészt és kertépítőt bízta meg. Hein egy a kastély ornamentikájához kapcsolódó, jól elkülönülődíszkertet és ennek folytatásaként olyan tájképi kertet tervezett, amely szervesen összefüggött a csatlakozó erdőterülettel. A park faállományában faóriások találhatók, ilyen a 340 cm törzskerületű császárfa, egy görög jegenyefenyő, melynek törzskerülete 415 cm és egy vadgesztenyefa. A park bejáratánál különlegesen szép, 240-280 cm törzskerületű, viharvert koronájú feketefenyők láthatók. A park szépszínfoltját képezik a vérbükk- és vörösfenyőcsoportok, a 130 év körüli tiszafák és a díszfaként nálunk gyakran ültetett kolorádófenyő. A szabályos kúp alakú koronát növesztő török mogyorókon kívül érdekes a szomorú gyertyán és a magas kőris egyik csüngő változata. Fehérvárcsurgó nevezetessége a park közelében található műemlékké nyilvánított római katolikus templom, melyet a XII. században épí-tettek román stílusban, a kora gótikus részek a XIII. századból származnak. Ebben a templomban őrzik Fehérvárcsurgó híres szülöttének, a Tóth Imrének született és Olaszországban Amerigo Totként élt világhírű szobrászművész alkotását, a Csurgói madonnát. Fehérvárcsurgó nevezetességei közé tartoznak a községtől 10 perc járásra található úgynevezett "kunhalmok". Egymástól egyenlő távolságra kilenc 20 m átmérőjű és 10-12 m félgömb alakú halom emelkedik ki. A régészeti feltárások fekete mázas cserépumákat és elégett csontok hamvait hozták a felszínre, feltehetően temetkezési célokat szolgáló mesterséges felszíni formák.


Cím: Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával