Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Borsod-Abaúj-Zemplén megye kertjei -> Abaújkér  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Abaújkér, Bárczay-kastély és parkjaNyomtatható változat 


A 18. század közepén épült Bárczay kastélyt a kassai építőmesterek tervezték és építették. A téglalap alaprajzú, manzárdtetős, a parkjában szabadon álló kastély barokk stílusban épült. Abaújkér Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a Zempléni-hegység nyugati előterében, a Hernád-völgyében fekszik. A Miskolctól 64 km-re található település megközelítése a 3-as számú főútról az encsi elágazónál letérve, illetve Szerencset Gönccel összekötő útról lehetséges. Vasúton a Szerencs Hidasnémeti vonalon érhetjük el. A honfoglalás időszakában a vidék a Kér törzs szállásterületéhez tartozott, valószínűleg a település neve is innen származik. A falu első írásos említése 1215-ből származik, ahol Quer néven említik. A település a Kér nemzetséghez tartozó Kéri család birtokai közé tartozik a 15. századig. A megye mai területén ez volt az egyik első szőlőművelő terület. A török időszakot megsínyli a falu, a hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedik. Ezt követően csak a 19. századra népesül be újra. A 18. századtól az Abaúj vármegyében jelentős területekkel rendelkező Bárczay család a falu legjelentősebb birtokosa. Mellettük még a Zombory családnak voltak nagyobb birtokai. A 18. század közepén épült Bárczay kastélyt a kassai építőmesterek tervezték és építették. A téglalap alaprajzú, manzárdtetős, a parkjában szabadon álló kastély barokk stílusban épült. A nyugati homlokzat közepén találhatjuk az épület főbejáratát. A főbejárat timpanonjában láthatjuk a Bárczay család épségben megmaradt címerét. A nyugati homlokzat 3-1-3 nyílásosztású, falsíkjait pilaszterek és koszorúpárkányok tagolják. Ablakai kőkeretelésűek, melyeket barokk szemöldökpárkányok és könyöklők tagolnak. A keleti homlokzat középrizalitos, timpanonos díszítésű, nyílásosztása 2-3-2 tagolású. Háromablakos középrizalitját négy pillér és osztópárkány tagolja. Középrizalitjában stukkóornamentikával keretezett oromzati ablak, előtte pedig széles terasz látható. A rizalit melletti homlokzat falsíkját pilaszterek és koszorúpárkány díszítik, ablakai fölött barokk szemöldökpárkány látható. Az épület középfolyosós, helyiségei többnyire teknőbolto­zatú­ak, de két helységében sík mennyezetet találhatunk. Egykori parkjának csak egy kis része tartozik ma a kastélyhoz. Az épületben hosszú ideig gyógypedagógiai intézet működött. A kastély jelenleg magántulajdonban van, az új tulajdonos helyreállítatta az épületet. Szintén itt találjuk az egykori Halmos kastélyt. Az eklektikus stílusú épület alapja 18. század végi, az épület jelenlegi formája egy későbbi emeletráépítés révén alakult ki. A korábban vadászkastélyként használt épületet ma szakiskolának és diákotthonként használják. Református temploma román stílusban épült a 13. században, mely kismértékben átépült a 15. és a 19. században. A hajó déli oldalán négy román kori résablak és két nagyobb, csúcsíves ablak látható. A legutóbbi helyreállításkor tárták fel a templom román kori déli kapuzatát.

http://www.kastelyutak.hu


Cím: Abaújkér, Rákóczi út 3.
Látogathatósága: engedéllyel

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával