Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Borsod-Abaúj-Zemplén megye kertjei -> Kéked  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Kéked, Melczer-kastély parkjaNyomtatható változat 


A kastélynak és parkjának védetté nyilvánítás át legfőképpen az indokolta, hogy a restaurált épület megfelelő természeti környezetbe kerülhessen.Egyelőre a park lepusztult állapotban van, csak a múlt század elsőfelében telepített, mára hatalmas faóriásokká fejlődött fenyő- és lombosfafajok jelentenek dendrológiai értéket. A gótikus kastélyt feltehetően a XV-XVI. században építették. Végleges formáját a XVll-XIX. században nyerte. Az eredeti háromszintes, téglalap alaprajzú, kerek tornyokkal erősített kastélyt a Kékedyek építették. Később a Zornbory, majd három évszázadon át a Meltzer-család birtokolta. Először a XVII. század elején restaurálták, majd a XVII. század közepén új szárnyakkal bővítették, ekkor alakították zárt udvarossá. 1863-ban és az 1930-as években további átalakításokra került sor.

Az utóbbi évben a teljes kastélyt restaurálták, igényes szállodai üzemeltetésre tették alkalmassá. Elvégezték a szükséges modernizálást, a műszaki berendezéseket a kor igényeihez igazították. Stílbútorral rendezték be a kastélyt. Sajnos üzemeltetése a mai napig nem indult meg. Parkja, bár valamelyest kezelt, a korabelinek nyomában sem járhat. A védett 2 hektár kiterjedésű park egy részét az eredeti erdőtársulás borítja. Itt található többek között 3 hatalmas kocsányos tölgy. Törzskerületük 370, 380, illetve 400 cm. A néphagyomány szerint Mátyás király idejéből származnak, de a korbecslés szerint "csak" 300 évesek. Több kislevelű hárs és vadgesztenye találhatóa parkban, számos cserjével és díszfával. A parkban fakadó forrásra kis fürdőt telepítettek, ezért Kékedet Kéked-fürdőként is emlegetik.

------

Az épületet ekkor mély árok, sövény és palánk vette körül. 1770-ben és 1863-ban újabb átalakításokra került sor. Az 1979-től zajlott műemléki helyreállítás a kastély 17. századi állapotának megtartására törekedett: a kastély manzárdtetőzetét és kéményrendszerét is helyreállították. Ma Kastélyszállóként üzemel.

http://www.kastelyutak.hu

 


Cím: Kéked, Fő u. 21.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával