A település határában találhatjuk az egykori Bárczay kúriát, amit szokás Bárczay kastélynak is nevezni. A kisnemesi kúriát a Dőry család építette 1700 körül. A kastély akkori külsejét és belső berendezését tekintve igen egyszerű formát öltött. A Dőry család jelentős beruházásokat folytatott a településen. A kastély kutatása során bizonyossá vált, hogy az épületet vélhetően egyszer átépítették és felújították és a 19.században kapta meg mai neoklasszikus formáját. Dőry Katalin és Platthy Sándor házasságával a Platthy család, majd később Szathmáry Király család tulajdonába kerül a birtok. A kastély a kezdetekben nagy kastélykerttel rendelkezett, amelyet az évszázadok során fokozatosan veszített el. A kastély központi része a földszinten és az emeleten is megtalálható ovális terem volt. Alaprajzát tekintve a téglalapba írt ellipszis sarkaiban elfalazott zugokat, padlépcsőt, cserépkályhát, fűtőhelyeket lehetett találni. A kastély részlegesen alápincézett, sarok-és középrizalitos földszintes tömegét a középső traktusban található emelet bontja meg. Itt négy kannelurázott oszlop tart egy áttört kőkorlátokkal jellemezhető emeleti teraszt. A felújított kastélyt 2002-ben adták át a lakosság számára, ahol jelenleg a déli szárnyban helyezték el a városi könyvtárat, az épület északi szárnyában a Városi Múzeum művészeti-, néprajzi- és helytörténeti- kiállításait. Az épület földszinti középső része pedig időszakos kiállításoknak és a rendezvényeknek ad helyet.