Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Borsod-Abaúj-Zemplén megye kertjei -> Tolcsva  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Tolcsva, Dessewffy-kastélyNyomtatható változat 


A Dessewffy kastélyt 1659-ben valószínűleg Bónis Ferenc építtette. Többszöri tulajdonosváltás után a XIX. században került a Dessewffy család birtokába, akik igényeik szerinti átalakításokat végeztek rajta. Az épületet majorsági épület és nagyméretű kert veszi körül.

Kerítéssel övezett kertben szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes, cseréppel fedett, részben nyeregtetős, részben kontyolt nyeregtetős épület. A nyugati homlokzaton az emeletet és a földszintet tagol, osztópárkány választja el egymástól, mely az északi és a déli homlokzat nyugati harmadán is folytatódik. A hosszanti oldalakon és az U rövid szárain az eresz alatt tagolt főpárkány fut. Ezeken az oldalakon az osztópárkány felett és a főpárkány alatt vízszintes vakolt sáv fut, mely a sarkokat követő és a tengelyek között húzódó függőleges vakolatsávokhoz kapcsolódnak. A függőleges sávok tetején alig kivehető fejezet van. A homlokzat nyílásai 1-3-1-3-1 ritmusban követik egymást. Valamennyi emeleti ablak, álló téglalap alakú, tagozott vakolt szalagkeretes, zárókő imitációval, könyöklőpárkánnyal, a középrizalit ablakai valamivel keskenyebbek. Az északi és a déli sarokrizalit földszinti szakaszán egy-egy, keretezés nélküli, gerébtokos ablak nyílik. Az északi sarokrizalit és a középrizalit közötti falszakasz földszinti részén nyíló három ablak közül az északi gerébtokos, míg a másik kettő fekvő téglalap formájú nyílás. A középrizalit földszinti szakaszán kifelé nyitott, dongaboltozatú átjáró vezet egy hátrébbálló szegmentíves záradékú, zárókő imitációval díszített kőkeretes ajtóhoz. Az átjáró északi és déli oldalán egy-egy modern ajtó áll. A középrizalit és a déli sarokrizalit közötti fal földszinti szakaszán két, fekvő téglalap formájú ablak nyílik. A középrizalit déli oldalán L alaprajzú kétkarú lépcső vezet a középrizalit déli homlokzatának keleti oldalán nyíló kosáríves záródású, tagolt kőkeretes ajtóhoz. A szemöldök zárókő imitációja körül füzérdísz látható. A déli homlokzat emeletén négy gerébtokos ablak látható, közülük az első a déli sarokrizalitba esik, a második pedig vak. A földszinti nyílások ritmusa nem felel meg az emeleti ablakokénak. A nyugati részen egy modern ajtó nyílik, melytől keletre tagozat nélküli kőkeretes, kisméretű ablakot találunk. Ettől keletre késő reneszánsz, lemez-kíma-lemez tagozató, egyenes szemöldökű, szemöldökpárkány nélküli ajtó áll, majd még keletebbre egy újabb modem ajtó. A háromszög alakú oromfalban álló ovális formájú, keretezés nélküli világítóablak nyílik. Az északi homlokzat négytengelyes, a délről számított harmadik és negyedik tengely között téglalap alaprajzú, az ereszig felnyúló kiugrás (bizonyára használaton kívüli árnyékszékakna) emelkedik. Az emeleten gerébtokos ablakok, alattuk (az északi kivételével) négyzetes formájú, tok nélküli kisebb ablakok nyílnak. Az északi homlokzat emeleti szakasza megfelel a délinek, azzal a különbséggel, hogy itt a keleti ablak vak. A földszinten egy fekvő téglalap formájú ablakot és egy modern ajtót találunk. (Forrás:muemlekem.hu)

A kastély jelenleg (2010) üresen áll, állapota egyre inkább romlik, kertje elhanyagolt.


Cím: Tolcsva, Szent Imre u. 4.
Látogathatósága: nem látogatható

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával