
A Rákóczi kastély korabarokk stílusban épült, mely méreteivel, építészeti emlékeivel a XVII. század felső-magyarországi építészetének jellegzetes építménye. A műemlék helyreállítására 1960-ban került sor. 1972-től a kastélyban szőlészeti és borászati múzeum működik, mely a tolcsvai szőlészet, borászat tárgyi és szellemi emlékeit őrzi.
Tolcsván található a Rákóczi kastély, az egykori „Királyudvar” épülete. A kastély a 17. század jellegzetes korabarokk stílusában épült Lorántffy Zsuzsanna egykori udvarháza. A manzárdtetős épület főhomlokzatán korabarokk festett homlokzat architektúra található. A műemléket 1960-ban helyreállították és 1972-től a Szőlészeti és Borászati Múzeumnak ad helyet.
Fésűs beépítettségű utcasorban az utca vonalától beljebb álló, észak-déli tengelyű, téglány alaprajzú egyemeletes, alápincézett, cseréppel fedett manzárdtetős épület. Az emeletet és a földszintet tagozat nélküli, kőből készített övpárkány választja el egymástól. A földszinti szakasz sarkain kváderarmírozás látható. A homlokzatokat a hosszanti oldalakon tizenhárom-tizenhárom, a rövidebbik oldalakon nyolc-nyolc lekerekített sarkú, különböző szélességű festett faltükör tagolja. A kastély főhomlokzata a keleti, mely öttengelyes. A tengelyekben mind a földszinten, mind az emeleten késő reneszánsz tagozatú kőkeretes, vízszintes szemöldök- és könyöklőpárkánnyal gazdagított ablakok állnak, kivéve a középső tengelyt, ahol a földszinten egyenes szemöldökű, szemöldökpárkány nélküli, viszont felülvilágítós megoldású, tagozat nélküli kőkeretes ajtó áll. Az ajtó kőkeretének külső és belső széleit sekély karc kíséri, derékmagasságban egy-egy korongmotívummal. Az ajtó két oldalán egy-egy keskeny, álló téglalap alakú, ferde helyzetű lőrés látható. Az északi és a déli homlokzat egyaránt kéttengelyes, ahol a tengelyekben a földszinten a keleti ablakokkal teljesen azonos, az emeleten is azonos tagozatú és méretű, ám szemöldök- és könyöklőpárkány nélküli ablakok állnak. A két homlokzat közötti különbség csupán az, hogy a déli homlokzat nyugati, földszinti ablaka fekvő téglalap alakú, csupán tokhoronnyal tagolt, valamint sem szemöldök, sem könyöklőpárkánya nincs. A nyugati oldalon a terepviszonyok miatt az emelet csaknem a földszintnek felel meg. A homlokzat itt is öttengelyes, de némileg aszimmetrikus. Az emeleten az északról számított első, negyedik és ötödik tengelyben az északi és déli homlokzat emeleti ablakaival azonos formájú ablakokat találunk. A második tengelyben itt nincs nyílás, a harmadikban pedig egy fekvő téglalap formájú, csak tokhoronnyal tagozott ablak látható. Ugyanilyen ablak nyílik a második és ötödik tengely földszinti szakaszában, míg a negyedikben itt egy egyszerű, gerébtokos ablak található. A harmadik tengelyben egy füles megoldású, egyenes szemöldökű késő reneszánsz tagozatú kőkeretes ajtó nyílik, mely felett nincs szemöldökpárkány. (Forrás: muemlekem.hu) |
Cím: Tolcsva, Kossuth Lajos u. 63. |
Látogathatósága: |
 2010:07:05 18:59:03 |
Kert alapadatai |
|
| Meglévő kert |
Kert azonosítója: | 1165 |
Kert neve: | Rákóczi-kastély (Királyudvar) |
Kert jelenlegi nagysága: | ha |
Ország: | Magyarország |
Megye: | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Település: | Tolcsva |
Utca: | Kossuth Lajos u. |
Házszám: | 63. |
Telefon: | |
Fax: | |
Email: | |
Honlap: | muemlekem.hu/muemlek?id=3281http://http://http://http://http://http://http://http://muemlekem.hu/muemlek?id=3283http://http://http:// |
WGS84 szélességi koordináta: | 48.284678 |
WGS84 hosszúsági koordináta: | 21.449862 |
EOV X koordinata: | |
EOV Y koordinata: | |
Helyrajzi szám(ok): | 388 |
Tulajdonos: | , , , , , , , , , , |
Kezelő(k), bérlő(k): | , , , , , , , , , , |
Használó: | , |
Jelenlegi használat módja: | múzeum |
Látogathatósága: | |
Nyitvatartas: | |
Éves látogatószám: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024: 2025: |
Kerttörténeti adatok |
|
Kert típusa: | Kastélykert, kúriakert |
Kert stílusa: | |
Kert különlegessége: | |
Kert értéke, jelentősége: | települési jelentőségű |
Kert egykori nagysága: | ha |
Kert építési idejei: | -
|
Kert jelenlegi állapota: | |
Jelenlegi szerkezete: | |
Kerti objektumok állapota: | |
Növényzet állapota: | |
Archiv adat: | |
Régi vármegye: | |
Műemléki adatok: |
|
Műemlékvédelmi törzsszám: | 1375 |
Műemlékvédelem típusa: | |
Műemlékvédelmi határozat: | |
Épületek, építmények adatai |
|
Főépület leírása: | bormúzeum, ún. Királyudvar, kora barokk, 17. sz. Fésűs beépítettségű utcasorban az utca vonalától beljebb álló, észak-déli tengelyű, téglány alaprajzú egyemeletes, alápincézett, cseréppel fedett manzárdtetős épület. Az emeletet és a földszintet tagozat nélküli, kőből készített övpárkány választja el egymástól. A földszinti szakasz sarkain kváderarmírozás látható. A homlokzatokat a hosszanti oldalakon tizenhárom-tizenhárom, a rövidebbik oldalakon nyolc-nyolc lekerekített sarkú, különböző szélességű festett faltükör tagolja. A kastély főhomlokzata a keleti, mely öttengelyes. A tengelyekben mind a földszinten, mind az emeleten késő reneszánsz tagozatú kőkeretes, vízszintes szemöldök- és könyöklőpárkánnyal gazdagított ablakok állnak, kivéve a középső tengelyt, ahol a földszinten egyenes szemöldökű, szemöldökpárkány nélküli, viszont felülvilágítós megoldású, tagozat nélküli kőkeretes ajtó áll. Az ajtó kőkeretének külső és belső széleit sekély karc kíséri, derékmagasságban egy-egy korongmotívummal. Az ajtó két oldalán egy-egy keskeny, álló téglalap alakú, ferde helyzetű lőrés látható. Az északi és a déli homlokzat egyaránt kéttengelyes, ahol a tengelyekben a földszinten a keleti ablakokkal teljesen azonos, az emeleten is azonos tagozatú és méretű, ám szemöldök- és könyöklőpárkány nélküli ablakok állnak. A két homlokzat közötti különbség csupán az, hogy a déli homlokzat nyugati, földszinti ablaka fekvő téglalap alakú, csupán tokhoronnyal tagolt, valamint sem szemöldök, sem könyöklőpárkánya nincs. A nyugati oldalon a terepviszonyok miatt az emelet csaknem a földszintnek felel meg. A homlokzat itt is öttengelyes, de némileg aszimmetrikus. Az emeleten az északról számított első, negyedik és ötödik tengelyben az északi és déli homlokzat emeleti ablakaival azonos formájú ablakokat találunk. A második tengelyben itt nincs nyílás, a harmadikban pedig egy fekvő téglalap formájú, csak tokhoronnyal tagozott ablak látható. Ugyanilyen ablak nyílik a második és ötödik tengely földszinti szakaszában, míg a negyedikben itt egy egyszerű, gerébtokos ablak található. A harmadik tengelyben egy füles megoldású, egyenes szemöldökű késő reneszánsz tagozatú kőkeretes ajtó nyílik, mely felett nincs szemöldökpárkány.(Forrás: muemlekem.hu) |
Főépület építési ideje: | 17. sz. |
Főépület állapota: | jó |
Főépület jelenlegi használat módja: | múzeum |
Melléképület lista: | |
Főépület stílusa: | kora barokk |
Természetvédelmi adatok: |
|
Természet (táj-)védelmi védettség típusa: | |
Természet (táj-)védelmi védettség száma: | |
Natura2000 terület száma: | |
Táji adottságok: |
|
Morfológia: | |
Vízrajz: | |
Növényföldrajz: | |
Talaj: | |
Klíma: | |
Külső látványkapcsolatok: | |
Tájkarakter neve: | |
Tájkarakter típusa: | |
| |
Egyéb: | |
| |
Kapcsolható személyek: | |
Bibliográfia: | |
| |
Ezt az oldalt szerkesztették: | kollanyi5, Nagy Nikoletta, |
Utoljára módosította: | Nagy Nikoletta 2010-10-25 |
|