Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Békés megye kertjei -> Doboz  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Doboz, Wenckheim-féle kastélyparkNyomtatható változat 


Doboz a Sebes- és Kettős-Körös által alkotott úgynevezett Kis-Sárréten fekszik. Ősi magyar falu. A község belterületén a régi fekete-Körös (ma holtág) ölelésében félszigetként terül el a 6 hektáros Wenckheim-kastélypark. A kastélyt a XVIII. században az Almássyak építtették, eredeti stílusjegyeit a többszöri átépítés teljesen megváltoztatta. A kastély melléképületeit Ybl Miklós tervezte, ezek a mai napig is használatban vannak. A park nagy nevezetessége Viktor Siedek bécsi építész tervei alapján épített neoromán kápolna és a Wenckheim-mauzóleum. A park kialakításával kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezünk. Valószínű a múlt században a kastély átépítésével egyidejűleg történt. A tervező tájképi parkot komponált az eredeti faállomány, főleg tölgyfák felhasználásával.

A park nagy ligetnek tűnik, amelyben a tisztások és facsoportok váltakozása kellemes harmóniát teremt. Faállománya napjainkra nagyon megritkult, az elmúlt aszályos évek hatására sok fa kiszáradt, a megmaradt idős fáknál sajnos a csúcsszáradás jelei mutatkoznak. Az eredeti faállományt jelentő kocsányos tölgyfákon kívül hárs, platán, vadgesztenye, ostorfa, páfrányfenyő és fehér nyár csoport, valamint remek erdei- és feketefenyő példányok díszlenek a parkban. Sok a kökény, a vadrózsa és a gyöngyvessző cserje. 1720 és 1798 között a Harruckern domínium tartozékává válik, amikor özv. Siskovics Józsefnétól zálog útján gróf Wenckheim Józsefné szerzi meg Dobozt, s a hozzá tartozó pusztákat Gerlát és Dobozmegyert. Ezt követőévtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a község egynegyed része a falu népé, háromnegyed része a Wenckheim család kezében maradt. A település központjában a gyulai Cziger Antal felépítette a család vadászkastélyát, amely mellett 1854-ben romantikus stílusban Ybl Miklós tervei alapján istálló és kocsiszín épült. Doboz az uradalom központja lett, innen irányították a vésztői és csorvási birtokukat is. A Kossuth tér 15. szám alatt lévő -ma általános iskola- egykor a Wenckheim család vadászkastélya volt. 1805 és 1810 között épült, 1850-ben és az 1900-as évek elején átépítették historizáló stílusban. Később megint átépítették. L-alaprajzú egyemeletes épület belső udvarral. A mára teljesen átalakított épületben általános iskola működik. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Sajnos ezek az épületek olyan mértékben lettek átalakítva, hogy műemléki jellegük megszűnt. A Kastélypark Doboz, Holt-Fekete-Körös partja A volt kastély mögött a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok.

A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A Kastélypark a nagyközség központjában a Holt-Fekete-Körös és a Vésztői út által határolt 3,7 hektáros természetvédelmi terület. Az 1850-es években a Wenckheim grófok létesítették. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. Az elhanyagolt, ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). 1902-ben szentelte fel Radnay Farkas kanonok a később részletesen bemutatott Szent Kereszt kápolnát és Wenckheim-kriptát.

 A parkot ROP pályázati forrásból felújították, közparkként funkcionál, szépen gondozott. A park faállományában uralkodó helyet foglalnak el a 130-180 éves kocsányos tölgyek. Mellettük igen sok, valamivel fiatalabb ostorfa, hárs, vadgesztenye, néhány erdei- és fekete fenyő, valamint egy páfrányfenyő is található a parkban. 


Cím: Doboz, Kastélykert
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával