Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Békés megye kertjei -> Békésszentandrás  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Békésszentandrás, Rudnyánszky-Csernus kúriaNyomtatható változat 


A copf stílusú épület mai alakját az 1800-as évek elején kapta. A török hódoltság után 1715-ben báró Száraz György hétszemélyes táblabíró kapta adományba. Ezen épület, ha romosan is, a Rácz csapatok által felégetve, de már fennállott, ugyanis Szentandrás uradalmi központ, a Hunyadiak birtoka, mely egészen Arad vármegyéig terjedt. A kastélyt ekkor kijavították, de az 1735. évi Vértessy parasztfelkelés előtt a kegyetlen uradalmi bérlő Tolnay István magtárát felgyújtották, és ekkor feltehetően a kastélyt is kifosztották. 1735 után dezséri báró Rudnyánszky József beházasodás útján lett a falu egyik földesura, felesége Száraz Júlia volt. Rudnyánszky az épületet felújította, de ő a nagytétényi kastélyába költözött, melyet még apósa Száraz György építetett a XVIII. század elején. Fia azonban, ifjabb Rudnyánszky József már itt lakott Szentandráson az 1700-as évek végén ebben az épületben. A Rudnyánszky család a megye közéletében csak mérsékelten vett részt, azonban Rudnyánszky Mihály a reformkorban Békés vármegye követe volt. Mint ilyen egy alkalommal, a környék nemeseivel egy kisebb „megyegyűlést” is tartott itt a kúriában. Az emeleti nagyteremben gyűltek össze. A jobbágyfelszabadítás lehetőségéről, az általános adózás bevezetéséről folyt a disputa. A megjelent haladó érzelmű nemesek közül a Rudnyánszkyak, Rosty Albert a jobbágy-felszabadítás és az általános adózás mellett foglaltak állást. A más érzelmű nemesek kardot rántottak és vér is folyt az emeleti teremben és a lépcsőkön. 1850-1860 között Rudnyánszky Mihály végleg elköltözött Nagytéténybe, gazdaasszonyára bízta a kúria sorsát, aki később véglegesen megkapta a kúriát ajándékba, ezután örökség útján került a Csernus család tulajdonába. A későbbi időkben osztott lakások, csendőrlaktanya volt, majd a Gasner-féle szövöde üzemelt az épületben. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén itt alakult meg 1949. augusztus 20-án a „Péró” tszcs, majd az Újalkotmány és a Május 1 tszcs. Az épület adott otthont a Május 1, a Béke és a Petőfi termelőszövetkezetek egyesüléséből létrejött November 7 termelőszövetkezetnek is. 1966. január 1.-én a November 7 és a Rákóczi tsz egyesült, és itt alakította ki központját a Tessedik Sámuel Mgtsz is. Jelenleg a kúria a helyi önkormányzat tulajdona.


Cím: Békésszentandrás
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával