Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Békés megye kertjei -> Szarvas  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Szarvas, Anna liget, Csáky-kastélyNyomtatható változat 


A ll. világháború után sok fát kivágtak, de Békés megye legidősebb kocsányos tölgyfáinak feltételezett példányai, a hatalmas kocsányos tölgy matuzsálemek megmenekültek. A fák méreteire jellemző, hogy törzskerületük 560-600 cm. A földszintes kastély előtti hatalmas platánfa is idős példány, törzskerülete 400 cm. A kastélyban van 1994-től a Körös-Maros Vidéki Természetvé-delmi Igazgatóság Központja. Az 1908-ban klasszicista stílusban létesitett kastély épittetője gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bolza Anna férje volt.

               A Csáky kastély 1910 környékén. A teraszon a sziesztázó grófi család.

 

A kertalapitó gróf Bolza József a XIX. század elején Bécsben királyi testőr volt. Nagy hatást gyakorolt rá a hires schönbrunni nyári palota parkja és a főúri kastélykertek pompája. Ezért nyugállományba vonulása után, a múlt század harmincas éveiben a szarvasi Bolza-kastély kertjén kívül a magasabb fekvésű Anna-ligetben álma megvalósult, parképítésbe kezdhetett. A tájképi stílusban kialakított parkba Schönbrunnból hozatott föld-labdás páfrányfenyőt és mamutfenyőt. Az Anna-ligettel párhuzamosan a mai arborétum területén is végzett telepitéseket. A kert, felesége Batthyányi Anna után, az Anna-liget nevet kapta. Megkezdett munkáját az unoka, Bolza Pál folytatta. Ő azonban, a Körös 1880-as a szabályozása után, az Anna liget-ből a növények egy részét mai helyükre, a Pepi-kertbe telepítette át.

Az Anna-liget a 44.sz. fô közlekedési úttól jobbra, a várostól kissé távolabb fekszik. A ligetben áll az ún. Anna-ligeti kastély, melyet 1908-ban építettek, klasszicista jellegű, késő barokk stílusban. A kastélypark volt Szarvas első arborétuma. A kastély épülete jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza.

                                    Térkép 1927.

 

A XIX. század végén a mai Anna liget területét Csáky Albin (1841-1912) közoktatásügyi miniszter és neje, Bolza Anna örökölte. Ők építtették az Anna-ligeti kastélyt.

                     Gróf Csáky Albin nyaralója az 1910-es évek elején.

 

Klasszicista jellegű, késő barokk stílusban készült, tervezője és építője Bányász János szarvasi építőmester volt.

--------------------------------------

 A mai kastély létrehozása Csáky Albin (1841-1912) közoktatási miniszter és Szarvas város országgyűlési képviselője, és felesége Bolza Anna (Bolza József unokája) nevéhez fűződik. A mai kastély 1908-ban épült klasszicista jellegű késő barokk stílusban. Az épület tervezője és építője Bányász János neves szarvasi építőmester volt. A kastély az 1994. május 22-én megalakult Körös - Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, jelenleg 1997. január 16. óta a Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. A kastélyt az igazgatóság helyreállította és felújította, az elvadult parkot rendbe tette. Az épület a parkkal együtt állami tulajdonban, és a KMNP kezelésében van. Az épület 1994. óta műemlék, és parkja 1989. óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

                               Az Anna-ligeti Köröspart 1912-ben

 


Cím: Szarvas, Anna-liget 1.
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával