Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Békés megye kertjei -> Szarvas  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Szarvas, Erzsébet ligetNyomtatható változat 


A közel 13 hektáros Erzsébet-liget telepítése 1888 után kezdődött, akkor, amikor holtággá változott a Körös. Ezt megelőzően füzesnek, népkertnek nevezték. Mostani nevét Erzsébet királyné iránti tiszteletből kapta a XIX. század végén. A szép sétányok, a gazdag faállomány pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezet. A terület nevezetessége Ruzicskay György festőművész látogatható alkotóháza. Halászcsárda, vendéglő gondoskodik a kulináris élvezetekről. Az Erzsébet-ligetet a vízparton gyönyörű mocsárciprusokból álló fasor szegélyezi. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj lombhullató. Ősszel vörösbe öltözött koronájával különlegesen szép látvány.

Az Erzsébet liget 1899-ben

                              Az Erzsébet liget a XIX. század végén

A Holt-Körös jobb partján található Erzsébet liget múlt századi ősét Füzesnek nevezték, ezt fahíd köti össze a várossal. A vízparton csodálatos mocsári ciprusok állnak.

                                     A mocsárciprusok

A Füzes elnevezés arra utal, hogy területét a Körös vize időnként elárasztotta, és azt tölgyek, juharok, szilek, fűzek és különféle vízkedvelő, lágyszárú növények borították. A fahíd mellett volt az ún. vámház, ahol a hídpénz szedője lakott. Az épületben ma vendéglő van.

A szarvasi Körös-szakasz holtággá válása (1888) után 1894-ben kezdődött meg a Füzes tervszerű parkosítása. A terület ekkor a Népkert nevet kapta, majd Erzsébet királyné tragikus halála (1898) után róla nevezték el Erzsébet ligetnek. A ligetben 1904-ben épült pavilonban napjainkban vendéglő üzemel. Mellette létesültek a városi teniszpályák.

   Az Erzsébet ligeti Pavilon a XX. század elején (Brlás Attila gyűjteményéből)

Az Erzsébet liget területe 12,8 hektár. Utak hálózzák be, melyek mellett padokat helyeztek el. Különleges botanikai értékei ma már nincsenek, de szép látványt nyújtanak a faóriások: főként a tölgyek, juharok és kőrisek, szórványosan a gyertyán, platán, hárs, akác, nyár, nyír, szilfa, fenyőfélék, páfrányfenyő, és a virágzó galagonya, aranyeső, jázmin.

                                              Térkép 1907.

 

Szabadon látogatható.


Cím: Szarvas, n.a.
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával