Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Zala megye kertjei -> Keszthely  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Keszthely, Festetich-kastély és parkjaNyomtatható változat 


Hazánk egyik legnagyobb és legreprezentetívabb kastélyát találjuk Keszthelyen. Építését Festetich Kristóf kezdte meg 1745-ben a Pethő-család korábbi udvarházának helyén, az épület környezetében barokk kertet hozva létre. A tájképi kert kialakítása - a barokk kert fokozatos átalakításával - a Georgikont (Európa egyik első gazdasági szakiskoláját) alapító Festetich György nevéhez fűződik. Az ő kezdeményezésére tartották évről-évre itt a "Helikon ünnepségeket" az irodalom támogatására. 1817-18-ban emlékfát ültetnek Kazinczynak, Csokonainak, Kisfaludy Sándornak és Berzsenyi Dánielnek. Ekkor épül meg a parkban a Mulatóház, az Oroszlános-kút és a Békás-tó, amelyben a teknőcöket nevelték a konyhára. A kastély és a kert újabb nagyszabású átalakítására 1883 és 87 között került sor Festetich Tasziló herceg megbízásából. Ekkor bővítették a mai méretűvé a kastélyt, a park területét pedig 72 kat. holdra növelték. A park átalakításának tervezője az angol E. H. Millner. Az ő tervei alapján épült meg a kastély előtti félkör alaprajzú területen, valamint a hajdani francia-barokk kert helyén a pleasure ground, nyírott sárgalombú tiszafáival és díszes szökőkútjaival, neobarokk kapuival.


A II. világháború után a hatalmas tájképi kert területe jelentősen csökkent, a kastélytól távolabbi terület ma a Honvédséghez tartozik. Jelenleg a hajdani parkot forgalmas közút szeli ketté, egyes parkrészeket beépítettek. A kastélymúzeum körüli, ma is látogatható, gondozott rész azonban így is hazánk egyik legszebb kastélykertje. A múlt század elején épült a fenékpusztai majorság - Nagy Teodorik császár szülőhelyének romjai helyén - szép majorsági épületekkel, melynek ménese világhírű volt. Innen indították útjára az első balatoni hajót. Kikötőjében Szent Ilona szobra állt, amely ma Keszthelyen, a kastélyparkban látható. A keszthelyi kastélyból lovaglóút vezet Fenékpusztára, amelyet egyedülálló - védett - feketefenyő-sor szegélyez.

Parkjában, szabadon álló, megközelítőleg U alaprajzú, az U külső szárnyainál egy-egy oldalszárnnyal bővített rendszerű, egy-és kétemeletes, manzárdtetős épület, tetőtér beépítéssel. A sarkokon rizalitok, poligonális sarokpavilonok emelkednek, manzárd vagy kupola jellegű lefedéssel. A megközelítőleg középtengelyben lévő háromemele-tes torony hagymasisakos. A főszárny középrizalitján, törtíves keretezésben a Festetics család címere, az udvari, korsódíszes oromzaton, ugyancsak címerdísz, a ballusztereken egy-egy szoborral. Egy, illetve kéttraktusos, oldalfolyosós alaprajzi elrendezésű. A barokk eredetű szárnyban részben boltozott terek. Több történeti burkolatú és berendezésű tér: hangversenyterem, kápolna, könyvtár, lépcsőház. A kastély helyén a 15. század közepe táján a Gersi Pethők kúriája állt, itt volt a Szent Márton-plébániatemplom, melynek hajóját 1816-ban, tornyát 1880-ban bontották le. A kastély építését, a birtokot 1739-ben megszerző, gróf Festetics Kristóf kezdte el, 1745-ben. Az U alaprajzú épület terve 1755-ben készült (építész: Hofstädter Kristóf). 1769–1870-ben a meghosszabbított szárnyak végére egy-egy derékszögű toldalékot építenek (építész: Hofstädter Kristóf), ekkor épült az orangerie is. 1799–1800-ban a kastélyt gróf Festetics György átalakíttat-ta (tervező: Rantz János György. Mesterek: lakatosmunkák: Dobrolán József; kőfaragó munkák: Zitterbarth József; könyvtári bútorok, berakásos padló: 1801, Kerbl János asztalos; kápolna és levéltár szobrászati és stukkó munkái: 1804, Martin Gigl zágrá-bi mester, szobrok: Augustin Rabatzi bécsi mester; egyéb stukkó munkák: Vathner Mátyás). Gróf Festetics Tasziló 1883-ban kezdte meg a kastély nagyszabású átalakítását 4799 9(építészek: Viktor Rumpelmayer bécsi építész, 1884-ben bekövetkezett halála után Gustav Haas és Maximilian Paschkisch). A kastély É-i szárnyát lebontották, helyére új, tornyos középrésszel ellátott épület került, ekkor kapta a kastély egésze a manzárd tetőt. Mesterek: Josef Probst bécsi szobrász; Köck Antal kőfaragó; kovácsoltvas kerítés és kapuk, 1887, Marton Lajos pozsonyi mester; kovácsoltvas kandeláberek, erkély- és lépcsőrácsok, 1887, Biró Antal műlakatos). 18. század végén készült el az első angol-park gróf Festetics György megbízásából. A kertet 1886–1889 között alakították át (H.
E. Milner angol kertészmérnök). 1893-ban megszűntették a főhomlokzat előtt haladó utcát, és a kastély előtt íves területet alakítottak ki. A parkot magas kőkerítéssel vették körül, főkapu, 1889 (építész: Hencz Antal). A park területén további melléképületek állnak (hrsz. 1687/1, 2, 3, 4), a most egészségházként működő egykori ispotály (trsz. 4797); az egykori cselédház (hrsz. 2010/1–7, 2011) téglalap alaprajzú, földszintes, K-i oldalról a kastély kőfala által határolt, nyeregtetős, síkfödémes épülete; valamint a mosóház (trsz. 4791). A kastélyparkot É-ról a lovarda téglalap alaprajzú, pavilonokkal tagolt tömegű, a középrizaliton egyemeletes, többi részén magasföldszintes, manzárd-tetős, öntöttvas oszlopokra támaszkodó belső terű épületegyüttese zárja le (hrsz. 2003, 2004, 2005, 2006). A park területén további elbontott épületek maradványai és katonai objektumok állnak, két 20. századi téglalap alaprajzú, kétszintes, lapos tetős épü-let. A parkban, a D-i épületszárnyhoz közel, Oroszlános-kút, 19. század eleje (Joseph Klieber) és egy Immaculata-szobor áll (trsz. 4804). Az É-i szárny Ny-i végében Szent Ilona-szobor (trsz. 4770) található. A kastélykert homlokzatának középtengelyében gróf Festetics György bronzszobra áll.


Cím: Keszthely, Kastély u. 1.; Georgikon u. 1., 21., 21/a, b, c; Soproni u. 2.; Lehel u. 2.; Bástya u. 2–6.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ Šibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ Łódźi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ Świętokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriška ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroška ]    [ Notranjsko-kraška ]    [ Obalno-kraška ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával