Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Baranya megye kertjei -> Sellye  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Sellye, Draskovich-kastély parkNyomtatható változat 


A kastélyt a pécsi levéltári adatok szerint 1744-1750 között Batthyány Lajos gróf építtette. Majd nászajándékként került a sellye birtok Draskovich-tulajdonba. A sellyei kastélyról 1838-ban készült egy ma még kitínű állapotban lévő ceruzarajz, amely valószínűleg az eredeti állapotot mutatja. Ugyanez látható az 1900-as években készült fényképen is. Draskovich Iván volt a sellyei hitbizományi uradalom utolsó ura (1878-1963). Ő tette igazán naggyá és széppé a parkot. A nagy parkot az épület déli homlokzata előtt alakították ki. A napfénytől is derűsebb, építészetileg is vidámabb homlokzat előtt virágdísszel teli terasz van. Jobbra és balra szimmetrikusan elhelyezett kőből faragott virágtartó tálak állnak, melyek az első nagy barokk kert Vaux-le Vicomte kertjében látható tálakhoz hasonlítanak. Ez a négyszögletes terület a park legrégibb része, amelyen a kastély utolsó ura sem engedett változtatni. Valószínű, hogy ezt a részt a kastélyépítés befejezése után 1750 körül alakították ki. Az 1850-es években kezdett hódítani a tájképi kert divatja, ekkor kezdték kialakítani itt Sellyén a nagyobb parkot. A bővítés keleti és nyugati irányban történt még olyan áron is, hogy a Sósvertikére, Drávaiványiba vezető utakat áthelyezték. A park legidősebb növényei ebből az időbő származnak. Az igen változatos lombos és örökzöld fajok a múlt század második feléből maradtak meg, ebben az időben volt divat a gyűjteményes, dendrológiai kertek kialakítása. A tulajdonosok folyamatosan fejlesztették a kertet, például a meglévő, akkor 6-7 m magas mamutfenyőt 1927 februárjában hozatta a gróf szlatinai birtokáról. A háború után a park sorsa bizonytalan volt, bár igyekeztek a parkot megfelelően rendbehozatni, fejleszteni. Ennek keretében került 1965-ben védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot őriz, például az aranytuja, az ezüst-fenyő., a páfrányfenyő. Szép és ritka a tarka levelű japánakác, a rózsás-szegélyű vérbükk, a vérbükk, a vér-tölgy, az andalúziai jegenyefenyő és a tiszafaváltozatok. Származásukat tekintve a világ minden tájáról érkeztek ide növényfajok, például Kaukázusból, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból. Nagyon nehéz feladatot jelentene, ha meg kellene határozni a park legértékesebb vagy legszebb fafaját, választani szinte lehetetlen. A parkban ma lombhullatókból 240, örökzöldekből115 faj és fajta van jelen.

-----------------------------------------------------------------------

Az 1800-as évek elején a sellyei uradalom a Draskovich família birtokába került. A Kastély XVIII. században épült. A kastély északi két főkapu közötti rész a XVI. századból való, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745-50 között épültek. Draskovich Iván volt az, aki a kastély köré létrehozta a kastélyt övező parkot az 1760-as években. II. József 1781-ben mezővárosi rangot adott Sellyének. A Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965 óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások közül mára 11 faragott szobor került felavatásra területén. A ritkaságok között kell megemlíteni a mamutfenyőt, a balzsamfenyőt, a jegenyefenyőt és a japánakácot.


Cím: Sellye, Köztársaság tér 7.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával