A kerek téren gloriett állt, amelyet valószínűleg az utak sarkain elhelyezett vázák vettek körül. A kastély és a park továbbépítéséről ifjabb Batthyány Lajos idejéből értesültünk. A Várkert átépítését az 1770-es évek közepén kezdték meg. Az 1770-80-as években Johannes Rieger, a körmedi főkertész Batthyány utasításai alapján elsősorban a kastély keleti oldalán elterülő két nagy partert kellett, hogy sík gyepszőnyeggé alakítsa. A kertépítési munka elveit és módját az építtető szabta meg. Megvalósítása és szervezése az építési hivatal feladata volt. Az azt vezető Andrian Chevreux így lett a kertépítés irányítója, gyakorlati megépítője pedig Johannes Rieger főkertész és Budai Pál kertész.A kert átépítése, illetve bővítése nagyjából egy évtizedig tartott. 1782-ben Samuel Leithner uradalmi kőművesmester is dolgozott a kertben, két új épület neve tűnik fel 1783-ban: a Nymphen és a Tempel. A századvégi térképek arról tanúskodnak, hogy a Rába folyókanyar leszűkítve és csatornává alakítva, közepe táján két szigetet tartalmazó tóvá alakítva már a Várkert belsejében volt. l784-ből származó előköltségvetésben az új gát mellett további kertrészekről szerzünk tudomást. Közöttük Pán templomáról és a "Társadalom templomá"-ról olvashatunk, valamint egy virágokkal beültetett dombocskáról. A Rába partján angol sétány volt a "Szükségszerűség templomá"-val és végén egy török sátorral. 1783. után sorra épültek az új kerttartozékok, pl. pásztorkunyhó, remeteség, pihenődomb, a filozófusok sétánya és a Csend-allé elnevezések is a felvilágosodás-kori új kertstílus, a szentimentális későbarokk kert tartozékai. Ma is áll a Várkertben egy kétalakos későbarokk szoborcsoport, felirata szerint: Vertumnus és Pomona.
Századunk első felében párja, Zephirus és Flora szobra a kert főtengelyére szimmetrikusan elhelyezve állt. 1799-ben említenek egy Mercur és Jupiter szobrot Fischer műveként, egy Szükségszerűség c. szobrát pedig l788. előtt említenek. A Vertumnus és Pomora szobor anyaga margitbányai kemény homokkő, ugyanebből van a kastély északi előkertjében felállított fej és végtagok nélküli szobor, amely a frigiai Kybelét, a sokemlőjű Nagy Istenanyát ábrázoljak, az északkeleti kertrészen az újonnan felállított fa esőház mellett és a tó lefolyását biztosító csatorna két oldalán elhelyezett töredékes nimfaoltár és a Gessner emlékmű. A szentimentális parképítés szellemét sugárzó és egyes részeiben már angolkert jelleggel alakított, átmeneti stílusú körmendi Várkert építését 1786. körül fejezték be.
|
Cím: Körmend, Batthyány-Strattmann u. 1-3. |
Látogathatósága: szabadon |
2006:06:26 09:39:55 |
Kert alapadatai |
|
| Meglévő kert |
Kert azonosítója: | 594 |
Kert neve: | Batthyány-Strattmann-kastély és parkja |
Kert jelenlegi nagysága: | ha |
Ország: | Magyarország |
Megye: | Vas |
Település: | Körmend |
Utca: | Batthyány-Strattmann u. |
Házszám: | 1-3. |
Telefon: | n.a. |
Fax: | |
Email: | |
Honlap: | wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Batthyány-Strattman-kastély_(Körmend)http://http://http://http://http://http://http://http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1163http://muemlekem.hu/muemlek?id=9005http://http://http://www.kormend.hu/index.php?ugras=seta&setaoldal=4http://onp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_2790http:// |
WGS84 szélességi koordináta: | 47.010021 |
WGS84 hosszúsági koordináta: | 16.609783 |
EOV X koordinata: | |
EOV Y koordinata: | |
Helyrajzi szám(ok): | 1, 3, 4, 5, 2/2, 2/3, 2/1, 6/2
Szabadság tér 2 -4.
Gróf Batthyány Lajos u. 3 -9.
Rákóczi u. 13 -17.
Sport u. 2. |
Tulajdonos: | Magyar Állam , , , , , , , , , , |
Kezelő(k), bérlő(k): | Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság , , , , , , , , , , |
Használó: | , |
Jelenlegi használat módja: | közpark |
Látogathatósága: | szabadon |
Nyitvatartas: | |
Éves látogatószám: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024:
|
Kerttörténeti adatok |
|
Kert típusa: | Kastélykert, kúriakert |
Kert stílusa: | tájképi |
Kert különlegessége: | |
Kert értéke, jelentősége: | nemzetközi jelentőségű |
Kert egykori nagysága: | ha |
Kert építési idejei: | -
|
Kert jelenlegi állapota: | hátsó kert elhanyagolt |
Jelenlegi szerkezete: | |
Kerti objektumok állapota: | obeliszk, szoborcsoportok állapota jó |
Növényzet állapota: | |
Archiv adat: | |
Régi vármegye: | |
Műemléki adatok: |
|
Műemlékvédelmi törzsszám: | 6676 |
Műemlékvédelem típusa: | műemlék, műemléki környezet, |
Műemlékvédelmi határozat: | |
Épületek, építmények adatai |
|
Főépület leírása: | Volt Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes: késő középkori, 15. sz.-i vár alapfalára épült a 17. sz.-ban. Homlokzata átalakítva barokk stílusban, 18. sz., kétemeletessé bővítve és kismértékben átalakítva a 19. sz.-ban |
Főépület építési ideje: | 17. sz., 18. sz., 19. sz. |
Főépület állapota: | jó |
Főépület jelenlegi használat módja: | |
Melléképület lista: | gazdasági melléképületek, levéltár, istálló, lovarda, őrségi épületek, tiszti lak |
Főépület stílusa: | barokk |
Természetvédelmi adatok: |
|
Természet (táj-)védelmi védettség típusa: | országos védettségű természetvédelmi terület |
Természet (táj-)védelmi védettség száma: | 68/TT/58 |
Natura2000 terület száma: | |
Táji adottságok: |
|
Morfológia: | |
Vízrajz: | |
Növényföldrajz: | |
Talaj: | |
Klíma: | |
Külső látványkapcsolatok: | |
Tájkarakter neve: | |
Tájkarakter típusa: | |
| |
Egyéb: | 2 |
| |
Kapcsolható személyek: | |
Bibliográfia: | |
| |
Ezt az oldalt szerkesztették: | kollanyi5, Nagy Nikoletta, |
Utoljára módosította: | Nagy Nikoletta 2011-07-21 |
|