Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Tolna megye kertjei -> Tengelic (Középtengelic)  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Tengelic (Középtengelic), Csapó-kastély parkjaNyomtatható változat 



Tengelicről Paks felé indulva a lakott területet jelző táblát elhagyjuk, majd az útkereszteződésnél jobbra fordulunk. A szilárd burkolatú úton körülbelül 2,5 km-t haladunk, amíg bal kéz felé derékszögben egy bekötőúthoz érünk. Az útkereszteződésnél tábla jelzi a védett területet. Az egykori Csapó-kastély klasszicista stílusban épült 1820-ban, Pollack Mihály tervei alapján. A védelem alatt álló terület szélén található kápolna építését a XVIll. században fejezték be, de a műemlék jellegű épület státusa ellenére romos, pusztuló. A kastély a nyolcvanas évekig raktárként szolgált, a rendszerváltést követően magánkézbe került és megkezdődött az épület helyreállitása. A kastély épületét körülvevő angolpark jellegű dendrológiai gyűjtemény tájba illően tervezett, de a több évtizedes kezeletlenség miatt elhanyagolt állapotú. A Csapó család a birtokán átfolyó Éri-patak felduzzasztásával tóláncolatot alakított ki, apró szigetekkel, melyek harmonikusan illeszkednek az arborétum jellegű parkba. A nyílt vízfelületet néhol vídrakeserűfű és sárga vízitök vírágai tarkitják. A tavakat a helyi horgászegyesület bérli és kezeli. A kastély előtti rétség a Csapó család versenylótenyésztő szakértelmére emlékeztet, itt futtatták a legértékesebb tenyészlovakat. A parkban több, száz évnél is idősebb famatuzsálem található, platán, bükk, kocsányos tölgy, török mogyoró, tiszafa, luc- és feketefenyő. Különösen a vízparton és a tó szigetén található mocsár ciprusok nyújtanak megragadó látványt szokatlan formájukkal, egzotikus lombkoronájukkal. A parkban 56 fás szárú növényt gyűjtöttek össze, de leltáruk már évtizedek óta várat magára. A park növényzete szinte észrevétlenül megy át a környező erdőkbe, de még így, elvadult állapotban is romantikus, szép látványt nyújt. A környék jellemző madarai már régóta a park költő fajai közé tartoznak. Közülük is ki kell emelni a fekete harkályt, a macskabaglyot, a kerti poszátát, a jégmadarat és a fokozottan védett gyurgyalagot. A homokvidéken ritka állandó vízállás a környék kétéltűÍnek, békáknak, gőtéknek kedvelt petézőhelye és fontos élőhelye a mocsári teknősöknek is. Csapó Dániel 1819-20-ban építtette fel kastélyát Középtengelicen, ahol ekkor már állt egy barokk kápolna és egy korábbi kúria is. A kastély terveit Pollack Mihály készítette el. Ez a szerény méretű épület volt Tolna első klasszicista világi épülete, és így mintát is szolgáltatott a később épülő kúriáknak. A kastélyt 1895-ben Fellner Sándor tervei szerint némileg átalakították. Parkja védett, 1820-ban 56 különféle fafajt gyűjtöttek össze, de az utóbbi időben egyre több faóriása kipusztult. A kastélyparkban összefüggő tórendszer van. Szerencsés módon a kastély berendezésének egy része, festmény- és grafikai gyűjteménye is fennmaradt, és azt a Csapó család a II. világháború után a megyei múzeumnak ajándékozta.

 


Cím: Tengelic (Középtengelic), n.a.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával