Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Somogy megye kertjei -> Iharosberény  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Iharosberény, Inkey-kastély és kertjeNyomtatható változat 


A kastély és a park a község központjában található. A kastély épülete műemléki védelem alatt áll, parkja helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A terület 1726-tól az Inkey család birtoka. A kastélyt 1750-ben Inkey Gáspár építtette, ekkor kezdték meg a park telepítését is. Az 1800-as években Mária-Terézia udvartartásának tagjai Iharosberényben szóvá tették, hogy az épület és az erkélyek aránya a tiszta barokk stílustól eltér. Az Inkey-család ekkor azonnal lebontotta az erkélyeket és haladéktalanul átépíttette a kastélyt. Feljegyzések szerint az Inkey-kastélyban körülbelül 5000 kötetes könyvtár, családi levéltár volt. A felhalmozott sok érték közül a szép biedermeier bútorokat, Deák Ferenc faragványait, az értékes porcelánokat és régi festményeket külön említették. A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert volt, nyomai még fellelhetők. A park meghökkentő méretű fái lenyűgöző látványt nyújtanak. A szép fekvésű park kevés, de igen méretes és különleges fát tartalmaz. Elsőként lehetne kiemelni a himalájai cédrust, törzskörmérete 510 cm. A kertben található legnagyobb mamutfenyő 670 cm törzskerületű, de "testvérei" is 595 és 483 cm vastagságúak. A méretesebb fák közül említést érdemel a tulipánfa, a vadgesztenye, a vasfa, a simafenyő, az erdeifenyő, a páfrányfenyő. A műemlék kastély megfelelő állagú, ma általános iskolának ad otthont. A parkban szolgálati lakást, garázst és melléképületeket emeltek, sőt egy kisebb sportpályát is létesítettek. A park csak engedéllyel látogatható. 

-------------------------------

Az épületet Inkey Gáspár császári tábornagy építtette, az Inkey család iharosberényi ágának lakóhelye és uradalmi központja 1945-ig. Az épületben a háború alatt katonakórház működött, 1950-ben általános iskolát alapítottak falai között, amely ma is itt működik. A SOMOGYTERV tervei szerint 1970-ben átalakították, (vízellátás, csatornázás, konyha, pince külső bejáratának megszüntetése, elektromos vezetékek szabványosítása), majd 1978-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tervei szerint talajnedvesség ellen injektálásos módszerrel alászigetelték. 1980-ban központi fűtéssel váltották ki az egyedi kályhás fűtést, a pincében alakítva ki a kazánházat. 2001-ben állami támogatással átfogó konyhai korszerűsítést végeztek el az intézményfenntartó önkormányzatok, amelyet 2003-ban a fűtési rendszer gázüzemű korszerűsítése követett. A Kanizsai utca vadgesztenyefái közül átnézve a kovácsoltvas kapun, elénk tárul az épület, amely hajdan reprezentatív külsővel, ápolt franciakertet körülölelő szárnyaival fordult a látogató felé. A kastélyhomlokzat középső szakaszán, a falsíkból előugró hangsúlyos részen helyezkedik el a báró Inkey család címere, amely fölött timpanonos párkánylezárás és manzárdtető épült. A tető fölé érdekes, középen kör alakú áttöréssel kialakított kémény magasodik. A homlokzaton -a korabeli fotók tanúsága szerint- eredetileg óra volt, amely a háború óta nincs a helyén. A földszinti szakasz egyszerű: -a barokk művészi felfogás szerint az emelet a díszterem és a lakosztályok számára a legméltóbb, legalkalmasabb, míg a földszintet a személyzet és a kevésbé hangsúlyos helyiségek foglalták el. Az emelet itt is a fő szint, ezt tagolása, ablakainak mérete és díszítése is elárulja. Az U alaprajz két szárnya közötti udvarra nyíló főbejárat előtt kőoszlopokon nyugvó előtető áll a kocsival érkezők védelmére, amely valamikor erkélyként is szolgált. Ez az épület szimmetriatengelye. A barokk kastélyok általános tagolása alapján a mi épületünk esetében is hangsúlyos szerepet kap a lépcsőház, amely az előtérből induló két lépcsőkarnak ad helyet, melyek a díszterem előtti térben találkoznak. A díszterem, amely az egész középrizalitot elfoglalja, az épület legreprezentatívabb helyisége volt fénykorában, lekerekített sarkokkal, melyek díszes kályhákat vagy szobrokat rejtettek. Kiterjedt családi kapcsolataik révén az Inkeyek kastélyában a századelő arisztokráciájának számos kiemelkedő tagja (gr.Apponyi Albert, br.Eötvös József, gr.Széchenyi Zsigmond...) fordult meg, jelezve a család szerepét és tekintélyét. A XVIII-XIX. századi főúri rezidencia elengedhetetlen része volt a könyvtár: az iharosberényi kastélyról szóló visszaemlékezések 5000 kötetes könyvtárról, családi levéltárról, szép biedermeier-bútorokról, keleti porcelánokról, értékes festményekről, kuriózumként Deák Ferenc faragványairól és br.Eötvös József karosszékéről tesznek említést, melyeket a világháború forgószele repített az enyészetbe... A kastélyépülethez az előkelő udvartartás kellékeként gazdasági épületek csoportja tartozott, esetünkben az istálló, a kocsiszín, a konyha és a jégverem, valamint a lovaglóiskola: a nyomtalanul eltűnt előbbiekkel ellentétben ez méltóságteljes, kettős platánfa gyűrűvel szegélyezett közterületként (Platános) ma is látható a kastély kovácsoltvas kapujából. A parkot Metzl Kamill urasági erdőgondnok telepítette. Az ő nevéhez fűződik a közeli - közigazgatásilag Csurgónagymartonhoz tartozó, de az iharosi erdészet kezelésében lévő - Ágneslaki Arborétum, valamint az iharosi Inkey-kastély parkjának tervezése és kialakítása. A megyei védettség alatt álló park számos nagyméretű és szép faritkasággal büszkélkedhet. A lombos fajok közül a vadgesztenye (Aesculus hippocastaneum) országos második 474 cm-es törzskerületével, tulipánfa (Liliodendron tulipifera) szintén országos második 552 cm törzskerülettel és számos vasfa (Gymnocladus dioicus). De igazi ritkaságok a tűlevelűek közül kerülnek ki. Egy óriási mamutfenyő uralkodik a park képén a 38 m magas és 712 cm törzskerületű példány a hazai rekorder. Más messziről feltűnik termetével és gyönyörű vörösbarna, nagyon vastag és bordázott kérgével . Az már csak ráadás, hogy az országos második is az arborétumban található 663 cm kerülettel. A másik hazai rekorder egy 200 éves himalájai cédrus 537 cm törzskerülettel a park délkeleti sarkában. Ez a fa az összes hazai cédrus között is rekorder a nálunk sokkal gyakoribb atlasz-cédrusok között sem akad vetélytársa. Ez utóbbi faj talán nem marad mindig egzotikus növény nálunk sem fájának értékes tulajdonságai miatt erdőgazdasági művelésére idehaza is folynak üzemi kísérletek.

http://www.kastelyok-utazas.hu


Cím: Iharosberény, Hársfa u. 2.
Látogathatósága: szabadon

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ Šibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ Łódźi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ Świętokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriška ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroška ]    [ Notranjsko-kraška ]    [ Obalno-kraška ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával