A gödöllői (volt) Grassalkovich-kastély úgynevezett "felső kert"-jétől északnyugatra terül el a Harasztierdő. Ennek szélén építettek egy kálváriát, mely 1775-ben lett kész. A kálvária alatt egy 1200 akós (körülbelü160 m3-es) víztároló medence található, a pazsaki forrástól föld alatti cserépcsöveken folyt ide a víz, majd innen tovább ugyanilyen módon jutott el a "felső" kert -be. Ezzel a vízzel öntözték a kertet, ezzel működtették a szökőkutakat is. A kálvária mögötti "kies erdőben" hasonlóan a kastélytól északkeleti irányban kialakított "fácános" melletti erdőkhöz (ma ezek helyén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kísérleti, bemutató, tangazdasági területei vannak) - korabeli leírás szerint hercegi mulatságokat tartottak. E rendezvények komolyabb kertépítési munkákkal nem jártak, csupán a szórakozás céljára igénybevett területeket növelték. Erzsébet királyné, a népszerű Sissy emlékére, a kálvária mögötti "kies erdő" helyén, futóhomokon, igen nehéz körülmények között létesült az Erzsébet-park az 1900-as évek elején. A park tervezési és kivitelezési munkái egyaránt sikeresek voltak, az ott megtelepített hazai és külföldi fafajok egyaránt szépen fejlődtek A park telepítése, a növényzet fejlődésének megfigyelése során szerzett tapasztalatok útmutatóul szolgáltak a később megindult alföldfásítási munkáknál. A városszéli, viszonylag csendes és nyugodt kömyezet mindig kedvelt pihenőhelye volt a gödöllőieknek. A parkot a II. világháború során súlyos károk érték, területében is csökkenés következett be, az 1950-es években területének jelentős részét a Ganz Árammérő Gyár vette igénybe. Az Országos Természetvédelmi Tanács a park megmaradt területét és a hozzácsatolt 5,3 hektár erdőt, az összesen 24,07 hektáros területet nyilvánította védetté, amely 1975 óta helyi (megyei) jelentőségű érték. A park növényanyaga gazdag és változatos, kiemelkedően szép a négyes hársfasor. A hársfasor közel 100 éves, 88 egyed alkotja, és 20 méter széles, mintegy 240 méter hosszú területet foglal el. A hazánkban ritka krími hárs csemetéit Franciaország-ból hozták be. A hársfák szegélyezte út a királynő tiszteletére 1898-ban állított szoborhoz vezet, a szobor Róna József munkája. Mögötte egy 15 méteres műszikla magasodik, tetején kőkoronával. A parkban több idős fenyő és tölgy mellett a parkjainkban meglehetősen ritka Heyderis decurrens nevű fenyő hatalmas példánya vonja magára a figyelmet. A védett területnek zöldterületként is jelentős szerepe van az egyre jobban urbanizálódó Gödöllő életében.