Történeti Kertek Adattára
Ország:

Megye:
Település, Kert:


 
           
   
 
Szerkesztés   Új kert   Küldés   RSS
Kezdőlap -> Bács-Kiskun megye kertjei -> Kunbaracs  Térképes kereső
 
  Kertleírás   Képek   Térkép   Adatlap  

Kunbaracs, Vörös-(Teleky-Zeyk)-Kelemen-Harsányi-Járvás-Schaaf-Michels-kastélyNyomtatható változat 




A falutól északnyugatra, egy majorban áll a közkeletű nevén "vörös kastélynak"nevezett épület. A vörös szó nem az építtető vagy tulajdonos családra, hanem az épület egykori vörös cseréptetejére, esetleg az egykor a főhomlokzat közepén elhelyezett - azóta lebontott - vörös téglatoronyra utal. A kastélyt 1920-ban említették először -vörös kastély- néven.) Az épület legrégebbi része, a földszinti boltozatos terem (a Lovagterem), az 1780-as években épülhetett. A körülbelül 400 katasztrális holdat kitevo birtok központjában álló építményt valószínuleg a széki gróf Teleki család gyömroivalószínuleg a széki gróf Teleki család gyömroi ágának valamely tagja építtethette, melyre a téglákon talált GTS és T betuk utalnak. A foként erdélyi birtokokkal rendelkezo Zeyk hamarosan eladhatta baracspusztai földjeit, a kastély helyét ugyanis az 1872-84-es III. katonai felmérés már Tavaszi-major néven említi. Ekkoriban történhetett az addig gazdasági épületként használt ház emeletráépítéssel való kastéllyá alakítása, melyre a földszinti folyosó falába vésett 1873-as évszám alapján következtethetünk. Az 1910 körül már biztosan dr. Kelemen Béla tulajdonát képezo épületen 1920-ban komolyabb átépítést végeztek: átalakították a korábban nyitott, hagymasisakos bejárati tornyot, és két félköríves lépcsot építettek az új torony két oldalán újonnan kialakított bejárati ajtókhoz. Az épületet 1945 után nem államosították, mivel tulajdonosai paraszti származásúak voltak, és sokat tettek a környékbeli mezogazdaság fejlesztéséért. Ekkor a kastélyt Schaaf József és felesége, valamint rokonaik, a Michels család lakták. A Michelsek 1948-ban meg is vásárolták az épületet, melyet 1979-ig használtak.

Akkor adták el a kunbaracsi Uj Tavasz Mgtsz-nek. A termelőszövetkezet anyagi eszközök híján még az állagmegóvást is nehezen tudta megoldani. A kastély kálváriája 1984-ben kezdo­dött, amikor az Mgtsz (amely idoközben egyesült a ladánybenei Rákóczi Szakszövetkezettel) eladta a kastélyt egy vállalkozónak, aki panzióvá akarta átalakítani. Nem sokkal a munkálatok elkezdése után azonban elfogyott a pénze, így továbbadta a tulajdonjogot. Mivel 1991-ben a tetot is leszedték, az épület állapota egyre gyorsabban romlott. Felújítása az utolsó pillanatban kezdodött el, és 2000 végére be is fejezodött. A tervek szerint idegenforgalmi centrumot, konferenciaközpontot alakítanak majd ki a kastélyban. Az épület kiváló példája annak, hogyan lehet egy összeomlás határán álló műemléket megmenteni.


Cím: Kunbaracs, Csarada dűlő 1.
Látogathatósága:

 
Kertek megyénként:

Magyarország
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Horvátország
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Csehország
[ Dél-Csehországi kerület ]    [ Dél-Morva kerület ]    [ Karlovy Vary-i kerület ]    [ Hradec Králové-i kerület ]    [ Libereci kerület ]    [ Morva-Sziléziai kerület ]    [ Olomouci kerület ]    [ Pardubicei kerület ]    [ Plzeňi kerület ]    [ Prága ]    [ Közép-Csehországi kerület ]    [ Ústí nad Labem-i kerület ]    [ Vysočina kerület ]    [ Zlíni kerület ]   
Szlovákia
[ Pozsonyi ]    [ Nagyszombati ]    [ Nyitrai ]    [ Trencséni ]    [ Zsolnai ]    [ Besztercebányai ]    [ Kassai ]    [ Eperjesi ]   
Lengyelország
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Románia
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bákó ]    [ Beszterce-Naszód ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Brassó ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Fehér ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Hargita ]    [ Hunyad ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Kolozs ]    [ Konstanca ]    [ Kovászna ]    [ Krassó-Szörény ]    [ Máramaros ]    [ Maros ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Szatmár ]    [ Szeben ]    [ Szilágy ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temes ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Szlovénia
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajna
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával