Az egykor itt állt vár bástyáját (lakótornyát) beépítették a mai, barokk stílusú palotába. A palota kápolnáját és dísztermét Maulbertsch freskói díszítik. Az épületben található az érseki és a Főszékesegyházi egyesített könyvtár is. A kalocsai érsekek középkori vára jelentős károkat szenvedett a törökök kiűzésének hadműveletei során. A templomnál valószínűleg mégis jobb állapotban lehetett, hiszen Széchenyi Pál érsek (1696-1710) hamarosan lakhatóvá tette. A Rákóczi-szabadságharc idején felgyújtották az épületet, majd Csáky Imre érsek felújíttatta és 1728-ban új szárnnyal bővíttette, melynek órával felszerelt tornya is volt. Belső elrendezését Bél Mátyás történetíró leírásából ismerjük. A főépület keleti végében kápolna állt, innen nyugat felé ebédlő, majd az érseki fogadószobák következtek. A nyugati végen négyszögletes toronyban alakították ki az érsek lakószobáját.
A szárnyépületben vendég- és cselédszobák voltak. Az épületet várfallal, sánccal és tornyos bástyákkal erősítették meg. Mivel az építés során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, az érseki lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson. A hajósi kastélyt Patachich Gábor emeltette nyári pihenőhelyül, valószínűleg 1739-ben. Az érseki vár ezután a barokk palota építéséig feltehetően nem sokat változott. Az új érseki rezidencia építését Mária Terézia sürgette. Batthyány József 1773-ban tárgyalásokat kezdett Oszwald Gáspár piarista szerzetessel, a váci püspöki uradalom építési igazgatójával, aki először a kalocsai piarista rendház átalakítása ügyében járt a városban. 1775-ben az érseki vár erődítményeit, a régi érseki lakot lerombolták, és az ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték az új palota építését. Oszwald elképzeléseinek egyetlen fennmaradt dokumentuma a kiállításon látható francia kert tervrajza, melyen az újonnan tervezett épületnek a körvonalai szerepelnek. Az események azonban hamarosan új irányt vettek, amikor Batthyány Józsefet 1776-ban esztergomi prímásnak nevezték ki. Az építési munkálatok folytatása így az őt követő Patachich Ádámra várt, aki a nagyváradi püspöki székből érkezett. Az új érsek bekérette a terveket, melyeken fel kellett tüntetni a már elkészült részeket. Mivel az Oszwald-féle átalakítás feltehetően nem nyerte el tetszését, úgy döntött, hogy nagyváradi székházának Lucas von Hillebrandt által készített terveit felhasználva egy kisebb, gyorsabban kivitelezhető palota építésébe kezd. Kronovetter Lipót Antal uradalmi mérnök az érsek utasításait figyelembe véve rajzolta meg a kalocsai rezidencia új terveit. Az építkezés gyorsan haladt és a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött. Az elkészült keleti szárny díszes könyvtártermében kapott helyet Patachich Ádám közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára. A palota freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.
www.kastelyok-utazas.hu |
Cím: Kalocsa, Szentháromság tér 1. |
Látogathatósága: |
Kert alapadatai |
|
| Meglévő kert |
Kert azonosítója: | 504 |
Kert neve: | Érseki palota kertje |
Kert jelenlegi nagysága: | ha |
Ország: | Magyarország |
Megye: | Bács-Kiskun |
Település: | Kalocsa |
Utca: | Szentháromság tér 1. |
Házszám: | |
Telefon: | n.a. |
Fax: | |
Email: | hivatal@asztrik.hu |
Honlap: | www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=396&kId=396http://http://http://http://www.asztrik.hu/http://http://http://http://http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Érseki_palota_(Kalocsa)http://http://http:// |
WGS84 szélességi koordináta: | 46.531705 |
WGS84 hosszúsági koordináta: | 18.970814 |
EOV X koordinata: | |
EOV Y koordinata: | |
Helyrajzi szám(ok): | |
Tulajdonos: | n.a. , , , , , , , , , , |
Kezelő(k), bérlő(k): | n.a. , , , , , , , , , , |
Használó: | , |
Jelenlegi használat módja: | n.a. |
Látogathatósága: | |
Nyitvatartas: | |
Éves látogatószám: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024:
|
Kerttörténeti adatok |
|
Kert típusa: | Kastélykert, kúriakert |
Kert stílusa: | |
Kert különlegessége: | |
Kert értéke, jelentősége: | nemzetközi jelentőségű |
Kert egykori nagysága: | ha |
Kert építési idejei: | -
|
Kert jelenlegi állapota: | |
Jelenlegi szerkezete: | |
Kerti objektumok állapota: | |
Növényzet állapota: | |
Archiv adat: | |
Régi vármegye: | |
Műemléki adatok: |
|
Műemlékvédelmi törzsszám: | 580 |
Műemlékvédelem típusa: | műemlék |
Műemlékvédelmi határozat: | |
Épületek, építmények adatai |
|
Főépület leírása: | |
Főépület építési ideje: | |
Főépület állapota: | |
Főépület jelenlegi használat módja: | |
Melléképület lista: | |
Főépület stílusa: | |
Természetvédelmi adatok: |
|
Természet (táj-)védelmi védettség típusa: | |
Természet (táj-)védelmi védettség száma: | |
Natura2000 terület száma: | |
Táji adottságok: |
|
Morfológia: | |
Vízrajz: | |
Növényföldrajz: | |
Talaj: | |
Klíma: | |
Külső látványkapcsolatok: | |
Tájkarakter neve: | |
Tájkarakter típusa: | |
| |
Egyéb: | 1 |
| |
Kapcsolható személyek: | |
Bibliográfia: | |
| |
Ezt az oldalt szerkesztették: | kollanyi5, |
Utoljára módosította: | kollanyi5 2009-08-12 |
|