Szentgotthárd az ország nyugati határszélén a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál fekvő gazdag
történelmi múltú kisváros. A kulturális és gazdasági fejlődésre nagy hatást gyakorló, Franciaországból idetelepült cisztercita rend számára ill. Béla 1183-ban alapított itt monostort és részükre mintegy 275 km2 kiterjedésű birtokot adományozott. A város központjában felépített monostort 1391-ben Zsigmond király Széchy Miklós nádor fiának adományozta. Az épületet a XV. század második felében várkastéllyá alakították, amely a viharos évszázadok során sokszor cserélt gazdát. A szentgotthárdi csata során megrongálódott várkastély mellé - a román stílusú cisztercita templom helyén, a megmaradt falak felhasználásával építtette 1676-1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek azt az új korabarokk stílusú templomot, amelyet a XVll. század végén Marian Reutter prior magtárrá alakíttatott át. A XVIll. század elején Szentgotthárdra ismét visszatértek a ciszterciták, akik felépítették azt az új barokk stílusú műemlék kolostorépületet, melyben ma a polgármesteri hivatal található. A könyvtárterem és az apátsági díszterem korabeli barokk berendezése és a Dorfmeister faliképek felbecsülhetetlen értékek. A kolostor befejezése után készült el a barokk templom, melyet rokokó berendezés és Dorfmeister freskók díszítenek. A magtár-templom felújított épületéből színháztermet alakítottak ki. A kolostorkertet kezdetben valószÍnűleg inkább mezőgazdasági céllal hasznosították. Közismert, hogya cisztercita rend sokat tett a nyugati agrármódszerek, a szőlő, a gyümölcstermesztés új eljárásainak hazai elterjesztésében A park kialakítása és a ma is megtalálható idősebb fenyők telepítése valószínű a XIX. század elején kezdődött és a század második felében tetőzött. Ebben nagy szerepe volt a
vasútvonal kiépítésének is, mert így már 1872-től vasúton érkezhettek a távoli tájak egzotikus növényanyagai. A kolostorkert legidősebb, méretüket is tekintve jelentősebb fenyőpéldányai a simafenyők. Közöttük vannak 1 m törzsátmérőjűek, hasonló törzsvastagsággal rendelkezik néhány méretes páfrányfenyő, vörösfenyő, kanadai hemlockfenyő, ezüstfenyő. (Az utóbbi fafaj törzsátmérője 1,0 m). A lombos fafajok figyelemre méltó példányai között vannak platánok (1,50-1,80 törzsátmérővel), de kislevelű hárs (1,0 m), a magas kőris (1,40 m), valamint vörös tölgy (1,20 m) törzsátmérője sem szokványos átlagrnéret. A kolostorkert ma városi közpark.
|
Address: Szentgotthárd, n.a. |
Přístupnost veřejnosti: |
Záznamový arch zahrady |
|
| |
Identifikační číslo zahrady: | 1038 |
Název zahrady: | Park, Kolostorpark |
Současná rozloha zahrady: | ha |
Stát: | Hungary |
Kraj: | Vas |
Obec: | Szentgotthárd |
Ulice: | n.a. |
Číslo objektu: | |
Telefón: | n.a. |
Fax: | |
Email: | |
Internet: | |
WGS84 zeměpisná ąířka: | 46.954702 |
WGS84 zeměpisná délka: | 16.271922 |
S-JTSK souřadnice X: | |
S-JTSK souřadnice Y: | |
Záznam o vlastnictví: | |
Owner: | n.a. |
Správce, nájemník: | n.a. |
Uľivatel: | |
Současný způsob vyuľívání: | n.a. |
Přístupnost veřejnosti: | |
Opening hours: | |
Visitors per year: | |
Historické údaje o zahradě |
|
Type: | Not selected |
Styl, charakter: | |
Zvláątní hodnota: | |
Význam: | regional importance |
Původní rozloha zahrady: | ha |
Rok zaloľení zahrady: |
|
Současný stav zahrady: | |
Současná struktura zahrady: | |
: | |
Stav rostlin: | |
Plány: | |
Název historického regionu: | |
Údaje o historické památce: |
|
Číslo historické památky: | |
Kategorie historické památky: | |
Vyhláąení historické památky: | |
Popis stavebních objektů |
|
Popis hlavní stavby: | |
Období výstavby hlavní stavby: | |
Stav hlavní stavby: | |
Současné vyuľití hlavní stavby: | |
Seznam daląích staveb: | |
Styl hlavní stavby: | |
Údaje o ochraně přírody: |
|
Kategorie zvláątě chráněného území: | helyi védettségű terület |
Kód ochrany přírody: | 2/1983. Tanács r. |
Kód území NATURA 2000: | |
Údaje o krajině: |
|
Reliéf: | |
Vodní reľim: | |
Biogeografické údaje: | |
Půdy: | |
Klima: | |
Vizuální vazby: | |
Název oblasti krajinného rázu: | |
Typ krajinného rázu: | |
| |
Daląí: | |
| |
Associated persons: | |
Bibliografie: | |
| |
This page edited by: | |
Last modified by: | |
|