A Mátra északi oldalának védelmében a kertészek versenyre keltek a táj ezernyi látnivalójávaI. Az üdülők, a híres parádi kórház járóbetegei, orvosai számára felújították a korábban a Károlyi-család birtokát képező parkot. Parádfürdőt két különböző vizű gyógyfürdője tette országosan is híressé. Jó 150 évvel ezelőtt 25 vendégszoba fogadta a tírnsós fürdő betegeit. A víz "sok különös bajokban igen nagy hatással használhatott már, s különösen bőrbetegségeket, sebeket s tágulásokat haszonnal gyógyít, sőt máj- és lépbajokra is hasznos" - írja Medve Imre 1845-ben. A cservicefürdőről így vélekedik: "Itt van a híres parádi víz forrása, melynek szaga ugyan igen kellemetlen, de annál nagyobb a haszna.
A víz alkatrészei kénkő és vas, forró napokban szaga félórányira megérzik..." Itt 40 szoba, illetve 16 kétkádas fürdőszoba várta a gyógyulni vágyókat. Szép környezet miatt is szívesen látogatták Parádfürdőt a megye reformkorabeli politikusai is. A park idős fái sok politikai árarnlatot tűrtek szó nélkül. Egy-két hatalmas platán, hazai nyár az utóbbi öt évben kiszáradt. Sajnos három éve megadta magát Észak-Magyarország talán legnagyobb kocsányos tölgye is a Rákóczi-fa, a park legkeletibb részén, a Sándor-réti elágazásban. Törzsének kerülete 926 cm volt. Torzója talán még évekig fogja hírdetni méretes nagyságát. A parkot is magában foglaló birtokot a Grassalkovich-családtól 1876-ban gróf Károlyi György vásároIta meg. Az utolsó magántulajdonos a "vörös gróf, Károlyi Mihály volt, akinek
később vagyonát elkobozták, haszonélvezete a magyar államra szállt. A park építése 1883-ban kezdődött igen nagy területen, 126 katasztrális holdon. A korra jellemző, hogy az épületek közelében ápolt, alakított fa- és bokorsorok, kompozíciók a francia stílusú kertépítést, a távolabbi területek a természetes erdőhöz közeli tájképi kertet az angol parképítészeti stílust követték. Minden kornak voltak divatfái. A fasoroknál a vadgesztenye, más néven bokrétafa. (Az erdőhöz közel álló gesztenyefák termését ősszel szívesen fogyasztották a szarvasok, őzek). A platánok közül a juharlevelű platán is igen kedvelt. Szép külleme mellett gyors növekedése miatt is kedvelték. A századfordulótól kezdve egyre több fenyőfélét telepítettek. Évtizedek múltán is érezni a kertépítő mesterek alkotó szellemét. Ki volt ő? Talán a szomszédos Recsken arborétumot létesítő és örök álmát a recski temetőben alvó Jámbor Vilmos? A tanítványa Tarjáni? Nem tudjuk, de a lényeg, hogy a park él. A közel 100 éves egyedek jól megférnek a 30-40 éves fiatalokkal. A hűvös, párás mikroklímában a cukorsüveg-fenyők (alakjuk valóban I a cukorsüveghez hasonlít) szép, egészséges példányai, az ugyancsak dekoratív távoli vendég, a kolorádófenyő - tobozai külön esztétikai élményt nyújtanak -, a hamisciprusok társaságában télen üde képet kölcsönöznek a tájnak. A 60-as években jelentek meg parkjainkban és itt is találhatók a pici, 5-6 cm-es tobozaikkal feltűnő szerb lucfenyők, amelyek vadon csak a Drina völgyében élnek és akár a 30 m-es magasságot is elérhetik. A park gazdag madárvilága mellett a gyerekek kedvence, az itt nem ritka játékos mókus. Jellegzetes, trapéz alakzatú nyomképe a hóban bizonyítja, hogy nem alszik téli álmot. A park szomszédságában található az Ybl Miklós tervei után épített Cifra-istálló. A volt uradalmi épületben kocsimúzeum és méntelep található. A vörös márványból készült jászol mutatja, hogy itt a lovak is "jól éltek". |
Address: Parád, n.a. |
Přístupnost veřejnosti: |
Záznamový arch zahrady |
|
| |
Identifikační číslo zahrady: | 826 |
Název zahrady: | Károlyi-féle kert |
Současná rozloha zahrady: | 7,6 ha |
Stát: | Hungary |
Kraj: | Heves |
Obec: | Parád |
Ulice: | n.a. |
Číslo objektu: | |
Telefón: | n.a. |
Fax: | |
Email: | |
Internet: | |
WGS84 zeměpisná ąířka: | 47.906826 |
WGS84 zeměpisná délka: | 20.021616 |
S-JTSK souřadnice X: | |
S-JTSK souřadnice Y: | |
Záznam o vlastnictví: | |
Owner: | n.a. |
Správce, nájemník: | n.a. |
Uľivatel: | |
Současný způsob vyuľívání: | n.a. |
Přístupnost veřejnosti: | |
Opening hours: | |
Visitors per year: | |
Historické údaje o zahradě |
|
Type: | Not selected |
Styl, charakter: | Anglická přírodně-krajinářská zahrada |
Zvláątní hodnota: | |
Význam: | regional importance |
Původní rozloha zahrady: | ha |
Rok zaloľení zahrady: |
|
Současný stav zahrady: | |
Současná struktura zahrady: | |
: | |
Stav rostlin: | |
Plány: | |
Název historického regionu: | |
Údaje o historické památce: |
|
Číslo historické památky: | |
Kategorie historické památky: | |
Vyhláąení historické památky: | |
Popis stavebních objektů |
|
Popis hlavní stavby: | |
Období výstavby hlavní stavby: | |
Stav hlavní stavby: | |
Současné vyuľití hlavní stavby: | |
Seznam daląích staveb: | |
Styl hlavní stavby: | |
Údaje o ochraně přírody: |
|
Kategorie zvláątě chráněného území: | helyi védettségű terület |
Kód ochrany přírody: | 29/1982. (II.23) VB. hat. |
Kód území NATURA 2000: | |
Údaje o krajině: |
|
Reliéf: | |
Vodní reľim: | |
Biogeografické údaje: | |
Půdy: | |
Klima: | |
Vizuální vazby: | |
Název oblasti krajinného rázu: | |
Typ krajinného rázu: | |
| |
Daląí: | |
| |
Associated persons: | |
Bibliografie: | |
| |
This page edited by: | |
Last modified by: | |
|