Databáze historických zahrad Střední Evropy
Stát:

Kraj:
Obec, Zahrada:


 
           
   
 
Editace   Přidej novou zahradu   Odeslat   RSS
Úvodní stránka -> Fejér county's gardens -> Soponya  Mapový vyhledavač
 
  Popis zahrady   Fotogalerie   Map   Záznamový arch  

Soponya, Zichy-kastélyparkPrintable version 


1760-ban említenek először a soponyai kastély körül kerttelepítést és a személyzeti összeírásban a legnagyobb létszámot a kertészet adja. Ez időben Magyarországon díszkert csak barokk stílusban épült. 1807-ben Pollack Mihály tervei szerint korszerűsítik és bővítik a kastélyt klasszicista stílusban és ehhez "angol kert"-et építenek mai méretűre, feltehetően Pollack Mihály útmutatása szerint. A Selyem-majori árok vize folyt, kanyargott a kert közepén díszként a mesterségesen alakított "Hattyús tó" után lévő, jelentős kiterjedésű sóstóba. 1799-ben gróf Zichy János házasságot kötött Colloredó Franciskával és ezzel újabb fényes fejezet kezdődik a kertépítésben. A betorkolás fölött szép kőhidat építenek 1822-ben. Ezen át vezet az út a kastélyba. A "Hattyús tó" melletti mesterséges dombokon tiszafa és virginiai borókaliget volt, a dombtetőn filagóriával. A sóstó közepén jelentős méretű dombként emelkedett ki a sziget. A kastély belső udvarának díszkútjára a klasszicista ízlés szerinti felépítmény került vörösmárványból 1829-ben. Az 1836-os leírás szerint a park már "látvány". Az angol-kert divatos növényei, a szomorúfűz, a jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők nagy része ma is megvan. Különös érdekessége és értéke a kertnek a védett értékként számon tartott téltemető tavaszi virágzása. Itt az egész kertet koratavasszal szinte elborítja. A kert rétjeit, tisztásait szamárral legeltették és ezért, ahol leginkább tartózkodtak, azt a területet "szamárrét"-nek nevezték. 1894-ben artézi kutakat fúrtak a víznyerés érdekében. Ezek, mint források működtek, vörösmárvánnyal voltak jelölve és a gróf lányai után Ludovika és Viktória forrásnak nevezték el. Később egy "Katona-forrás" is lett a kertben. Itt kezdte pályáját a várpalotai születésű Fuchs Emil, aki 1865-től jeles fővárosi főkertész volt. A tulajdonos Gróf Zichy Ödön a kertészetnek élt, tudományosan művelte. Nyolc üvegház volt ékessége a kertnek, különleges növényekkel. 1900. után gróf Zichy János kulturális miniszter részére a keleti homlokzat elé díszes parter épül szőnyegágyakkal.

A kastélypark a Székesfehérvár-Sáregres-Cece közötti közlekedési út mellett, Székesfehérvártól 20 km-re található. 1650-ben a Soponya nevű kis kültelki települést a tőle délre fekvő, szomszédos Nagyláng községhez csatolták, majd 1922-ben Nagyláng a Soponya nevet vette fel. Károly János írja, hogy az 1900-as évek elejéna nagylángi birtokot gróf Zichy György kezelte és a birtokhoz tartozó nagylángi kastély környéke "tóval ékesített és a legkülönlegesebb növényzettel, fa, cserje, üvegházi és leggondosabban ápolt mezei virágokkal díszelő volt". A Zichy-család nagylángi birtokán a XVIII. század végén barokk kastély épült, amelyt a XIX. században Pollack Mihály tervei alapján klaszszicista stílusban építettek át. A kastélyhoz tartozó tájképi kertnek alapját a park nyugati és délnyugati szélén fekvő ligeterdők és az épület melletti Sós-tó képezte. Az 1800-as évek második felében, az erdős ligetek tisztásaira magányosan álló fa- és cserjefajokat ültettek. A park nagyobb arányú fejlesztése az 1900-as évek elején kezdődött. A pangóvizek lecsapolására épített árok-rendszer középső szakaszának kiszélesítésével és medrének mélyítésével kis tavat alakítottak ki. Mellette a kiemelt földből mesterséges dombot emeltek, ártéri kutakat fúrtak. A természetes erdőfoltokba tájidegen fafajokat, a gyepes területekbe pedig kerti virágokat ültettek. 1945 után a park képe alaposan megváltozott. Területe 48 ha-ról a jelenlegi 37 ha-ra csökkent, ahol 350 gyerek részére "gyermekvárost", gyermeknevelő otthont létesítettek. A megváltozott rendeltetésnek megfelelő épületeket, szolgálati lakásokat, sportpályákat stb. építettek. Az új létesítmények megbontották a kastély és a park harmonikus összhatását. A képbe az erdőgazdaság lapostetős vadfeldolgozó üzeme és a Soponyai Erdészet irodaháza sem illik. A kastély körüli szépen gondozott füves térségben idős és fiatal lucfenyő-, ezüstfenyő-, kislevelű hárs-, platán-, vasfa-, vérbükk-, vadgesztenye-, mezei és hegyi juhar, ostorfa-, nyírfacsoportok találhatók. A sportpályáknál ajapánakác, ostorfa, vénic és mezei szil, vadgesztenye, korai és hegyi juhar, magas kőris, fekete dió, bálványfa, akác és kislevelű hárs különböző korú példányai alkotnak szép ligetes facsoportokat. A kastély belső udvarán állt egy 120 éves, 15 m magas, 530 cm törzskörméretű császárfa, ez sajnos kipusztult. Az eredeti erdőállomány őshonos fafajai: magas kőris, kocsányos tölgy, fehér és szürke nyár, valamint a kiveszőben lévő mezei szil. Botanikai érdekesség egy, a Lipót császárról elnevezett juharfajta, amelynek fiatal fakadó levelei sárgák vagy bronzszínűek, később fehértarkák. A park faj gazdag cserjeszintje alatt a borostyán és a kis télizöld társaságában virít a védett májvirág mindhárom -fehér, kék, rózsaszín - színváltozatában.A kastély körüli füves területeken a hóvirággal egyidőben tömegesen bontogatj a sárga szirmait a téltemető, mely a télvégi parkot is színpompássá varázsolja. A terület korlátozottan látogatható. Engedélyt a Gyermeknevelő Otthon vezetőjétől kell kérni.


Address: Soponya, Dózsa Gy. út 12.
Přístupnost veřejnosti: nem

 
Zahrady podle krajů:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával