Gencshát a XIX. század első felében vizenyős terület volt, a környék lecsapolása, csatornázása és a földek kiszárítása az 1850-es években történt. A későklasszicista és korai historizáló formaelemeket tartalmazó kastély felépítése az 1860-as évekre tehető. Az épületet minden bizonnyal Návay (IV.) János emeltette, ugyanis az ő ágának tulajdonát képezte a későbbiekben.

Návay (IV.) János 1866-ban bekövetkezett halála után fia Návay (I.) Géza örökölte az épületet és a gencsháti birtokot. A földbirtokos 1919-ben hunyt el, ekkor fiára (II.) Gézára szállt a kastély. Návay (II.) Géza 1925 táján kriptát emeltetett a parkban, apjának földi maradványait akkor ide helyezték át.

Ugyancsak Návay (II.) Géza építtette a kastély parkjában álló kúriát az 1910-es években. A családi hagyomány szerint (II.) Géza egészen apjának haláláig itt lakott.

A földbirtokos Csanád vármegye aljegyzőjeként működött, és visszaemlékezések szerint hosszú ideig agglegényként élt, csak az 1940-es évek elején nősült meg.

A II. világháború után államosították a Návay birtokot, 1947-48 táján a Gencsháti Állami Gazdaság kapta meg, jelenleg pusztulásra van ítélve.

A kúriának a sorsa valamivel biztatóbb, ugyanis a Cecília alapítvány felújíttatta.

Sajnos 2008-ban változott a helyzett. Cikk itt