A kert történelmünk egyik kiemelkedő helyszíne, a Perényiek, Pálócziak, Lórántffyak, Rákócziak tulajdonában lévő vár körül került kialakításra. Kertészeti múltja már az 1600-as évektől ismert, Lórántffy Zsuzsanna különös gondot fordított fejlesztésére, fő büszkesége a narancskert létrehozása volt, innen saját szedésű gránátalmát küldött II. Rákóczi Ferencnek törökországi száműzetésébe. Jelentős díszkertté csak az 1800-as évek elején alakították az angolkertek ízlésének megfelelően, a kor divatos növényeivel. (Tervező: Henri Cavet 1823.) Itt a Bodrog vize kerti dísz. Szentimentális kertépítészeti igények szerint épült műrom, műbarlang a várbástyából, felette az ágyúdombon kerti ház, a várárkok felett kerti hidak íveltek át, de pálmaház is épült a várfalak elé. A mai Várkert csupán néhány tiszteletreméltó idős famatuzsálemet őriz a történelmi időkből, de környezetével, a Bodrog látképével, az építészeti emlékek gazdag tárházát felvonultató várral egyik jeles kultúrtörténeti emlékhelyünk. A Várkert helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

 A Várkert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idős fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületű fehérakác, a 406 cm törzskerületű japánakác, s a két idős virágos kőris. A kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében virágzott. A XVI-XVII. században kialakított kastélypark ma a Henri Cavet 1826. évi angolkert terve alapján telepített formáját őrzi.