A Köves-hegy déli lábánál elterülő mocsaras területen, egy mesterségesen feltöltött szigeten, az egykori bencés apátság épületeinek átalakításából építették 1556-ban a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várat. Szapolyai János vezére, Némethy Ferenc alakítatta át a bencés apátságot várrá. A vár 1565-ben Balassa Menyhért kezére került, így a település királyi birtokká vált. Később Rudolf király Rákóczi Zsigmondnak adományozta a várat. Nevéhez fűződik a vár bővítése és a trónterem kialakítása. A várban választották erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt és Rákóczi Zsigmondot. Zsigmond halálát követően, fia György örökölte a fejedelemséget és a birtokokat.
A Rákócziakat követően az új birtokosok (Illésházy, Grassalkovich, Szirmay) a 17.-18. században igencsak megtépázott várat a 18.-19. században barokk kastéllyá alakították át.

A vár a korábbi bencés apátságból kialakított belső várból, az ettől délre elhelyezkedő külső várból és a külső vár előtti Huszárvárból áll. A vár főépülete a négyszögű tömböt alkotó ún. belső vár, melynek négyszögű tornyos déli kapuja a külső várba vezet.
A déli oldalon található, a Némethy Ferenc által építtetett, egyemeletes barokk épület az ún. Huszárvár. A magtár és a Huszárvár szögletében hatszögű olaszbástya épült.

A vár felújítását 1968-ban kezdte meg az OMF. A vár eredeti állapotának visszaállítása 1990-ben fejeződött be. Jelenleg városi könyvtár, és múzeum – benne a világ harmadik legnagyobb képes- és levelezőlap gyűjteménye-, található benne. A várban található a település házasságkötő-terme, étterem, söröző, lovagterem és nagyterem. 1994 januárjában nyitott meg újra a Hotel Huszárvár

http://www.kastelyutak.hu