Közvetlenül a magyar-román határ közelében tálálható Geszt, mely a Tisza-család hatalmas uradalmának központja volt. A református parókia kertjében kialakított Történelmi Emlékpark a település történelmi, kultúrtorténeti emlékeinek és a Gesztről származó nevezetes személyiségeknek kíván emléket állítani.

Az emlékpark teljes területét füvesítették, az eredetileg is itt díszlő idős fák mellé értékes örökzöldeket ültettek. A Tisza-család tiszteletére emlékkövet helyeztek el és a régi temetőből az 1848-as sírköveket átmentették a gondozott parkba. Az egykori Tisza-kastély barokk épületét 1772-ben emelték, ma iskolának és kultúrháznak ad otthont. A kastélyparkot a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakították ki a meglévő fás növényzet felhasználásával. Már 1851-ben sok idős fa díszítette az akkor 27 holdas parkot.

Két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vér bükk , néhány szil és egy fekete diófafasor egyedek emlékeztetnek az egykori parkra. A kastélyparkban álló kis nádfedeles házban 1851-ben több hónapig tartózkodott Arany János, aki Tisza Domokos nevelőjeként került Gesztre. A költő születésének 150. évfor-dulója alkalmából felújították a II. világháború során elpusztult kerti lakot. A geszti Tisza-kastély Ady Endre költeményeiben és prózai munkáiban többször szerepelt. Ezekben az írásokban a magyar feudalizmus jelképeként emlegette Gesztet.

 Épült 1772-1800 között. Tervezte Czigler Antal.