Ez a kisközség korábban Békéshez tartozott, 1954 óta önálló település. Egykor a nevezetes tájképi dendrológiai kertekhez sorolták a 23 hektáros tarhosi parkot, amely a XIX. században épített Wenckheim kastélyhoz tartozott. A II. világháború után 1946-1954 között itt működött híres tarhosi zeneiskola, ahol a kodályi zenepedagógiai elvek szerint oktattak. Ma gyógypedagógiai intézet működik az épületben, a látogatási lehetőséget külön kérni kell. A főbejáratnál ligetszerűen és fasorként 90 éves vadgesztenyefák fogadják a látogatókat. Több mint 100 éves kocsányos és piramis tölgyek, 4 m törzskerületű szürke nyár, vöröstölgy-fasor, nagyon sok örökzöld található a nagyrészt elhanyagolt parkban. Ilyen körülmények között is nagy élményt nyújt egy itteni séta. A parkban valamikor csónakázótó is volt, helyét csak egy elgazosodott mélyedés jelzi. A hozzávezető út mentén gyöngyvessző sövény, mellette feketefenyőcsoport díszlik. Gazdag a terület állatvilága, a park madárvilága. Gyakran látható őz, róka, nyúl is. A kert hátsó részében 40-50 éves gyertyán A község rangos eseménye az évenkénti" Tarhosi zenei napok" rendezvénysorozat. Ezzel a zenei eseménynyel kívánják újra feléleszteni Tarhos zenepedagógiában kivívott régi rangját.

 
A Wenckheim-kastély parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik. Az egykori kastély ma gyógypedagógiai intézetnek ad otthont, nem látogatható.