Hazánk egyik legnagyobb és legreprezentetívabb kastélyát találjuk Keszthelyen. Építését Festetich Kristóf kezdte meg 1745-ben a Pethő-család korábbi udvarházának helyén, az épület környezetében barokk kertet hozva létre. A tájképi kert kialakítása - a barokk kert fokozatos átalakításával - a Georgikont (Európa egyik első gazdasági szakiskoláját) alapító Festetich György nevéhez fűződik. Az ő kezdeményezésére tartották évről-évre itt a "Helikon ünnepségeket" az irodalom támogatására. 1817-18-ban emlékfát ültetnek Kazinczynak, Csokonainak, Kisfaludy Sándornak és Berzsenyi Dánielnek. Ekkor épül meg a parkban a Mulatóház, az Oroszlános-kút és a Békás-tó, amelyben a teknőcöket nevelték a konyhára. A kastély és a kert újabb nagyszabású átalakítására 1883 és 87 között került sor Festetich Tasziló herceg megbízásából. Ekkor bővítették a mai méretűvé a kastélyt, a park területét pedig 72 kat. holdra növelték. A park átalakításának tervezője az angol E. H. Millner. Az ő tervei alapján épült meg a kastély előtti félkör alaprajzú területen, valamint a hajdani francia-barokk kert helyén a pleasure ground, nyírott sárgalombú tiszafáival és díszes szökőkútjaival, neobarokk kapuival.
A II. világháború után a hatalmas tájképi kert területe jelentősen csökkent, a kastélytól távolabbi terület ma a Honvédséghez tartozik. Jelenleg a hajdani parkot forgalmas közút szeli ketté, egyes parkrészeket beépítettek. A kastélymúzeum körüli, ma is látogatható, gondozott rész azonban így is hazánk egyik legszebb kastélykertje. A múlt század elején épült a fenékpusztai majorság - Nagy Teodorik császár szülőhelyének romjai helyén - szép majorsági épületekkel, melynek ménese világhírű volt. Innen indították útjára az első balatoni hajót. Kikötőjében Szent Ilona szobra állt, amely ma Keszthelyen, a kastélyparkban látható. A keszthelyi kastélyból lovaglóút vezet Fenékpusztára, amelyet egyedülálló - védett - feketefenyő-sor szegélyez.
Parkjában, szabadon álló, megközelítőleg U alaprajzú, az U külső szárnyainál egy-egy oldalszárnnyal bővített rendszerű, egy-és kétemeletes, manzárdtetős épület, tetőtér beépítéssel. A sarkokon rizalitok, poligonális sarokpavilonok emelkednek, manzárd vagy kupola jellegű lefedéssel. A megközelítőleg középtengelyben lévő háromemele-tes torony hagymasisakos. A főszárny középrizalitján, törtíves keretezésben a Festetics család címere, az udvari, korsódíszes oromzaton, ugyancsak címerdísz, a ballusztereken egy-egy szoborral. Egy, illetve kéttraktusos, oldalfolyosós alaprajzi elrendezésű. A barokk eredetű szárnyban részben boltozott terek. Több történeti burkolatú és berendezésű tér: hangversenyterem, kápolna, könyvtár, lépcsőház. A kastély helyén a 15. század közepe táján a Gersi Pethők kúriája állt, itt volt a Szent Márton-plébániatemplom, melynek hajóját 1816-ban, tornyát 1880-ban bontották le. A kastély építését, a birtokot 1739-ben megszerző, gróf Festetics Kristóf kezdte el, 1745-ben. Az U alaprajzú épület terve 1755-ben készült (építész: Hofstädter Kristóf). 1769–1870-ben a meghosszabbított szárnyak végére egy-egy derékszögű toldalékot építenek (építész: Hofstädter Kristóf), ekkor épült az orangerie is. 1799–1800-ban a kastélyt gróf Festetics György átalakíttat-ta (tervező: Rantz János György. Mesterek: lakatosmunkák: Dobrolán József; kőfaragó munkák: Zitterbarth József; könyvtári bútorok, berakásos padló: 1801, Kerbl János asztalos; kápolna és levéltár szobrászati és stukkó munkái: 1804, Martin Gigl zágrá-bi mester, szobrok: Augustin Rabatzi bécsi mester; egyéb stukkó munkák: Vathner Mátyás). Gróf Festetics Tasziló 1883-ban kezdte meg a kastély nagyszabású átalakítását 4799 9(építészek: Viktor Rumpelmayer bécsi építész, 1884-ben bekövetkezett halála után Gustav Haas és Maximilian Paschkisch). A kastély É-i szárnyát lebontották, helyére új, tornyos középrésszel ellátott épület került, ekkor kapta a kastély egésze a manzárd tetőt. Mesterek: Josef Probst bécsi szobrász; Köck Antal kőfaragó; kovácsoltvas kerítés és kapuk, 1887, Marton Lajos pozsonyi mester; kovácsoltvas kandeláberek, erkély- és lépcsőrácsok, 1887, Biró Antal műlakatos). 18. század végén készült el az első angol-park gróf Festetics György megbízásából. A kertet 1886–1889 között alakították át (H.
E. Milner angol kertészmérnök). 1893-ban megszűntették a főhomlokzat előtt haladó utcát, és a kastély előtt íves területet alakítottak ki. A parkot magas kőkerítéssel vették körül, főkapu, 1889 (építész: Hencz Antal). A park területén további melléképületek állnak (hrsz. 1687/1, 2, 3, 4), a most egészségházként működő egykori ispotály (trsz. 4797); az egykori cselédház (hrsz. 2010/1–7, 2011) téglalap alaprajzú, földszintes, K-i oldalról a kastély kőfala által határolt, nyeregtetős, síkfödémes épülete; valamint a mosóház (trsz. 4791). A kastélyparkot É-ról a lovarda téglalap alaprajzú, pavilonokkal tagolt tömegű, a középrizaliton egyemeletes, többi részén magasföldszintes, manzárd-tetős, öntöttvas oszlopokra támaszkodó belső terű épületegyüttese zárja le (hrsz. 2003, 2004, 2005, 2006). A park területén további elbontott épületek maradványai és katonai objektumok állnak, két 20. századi téglalap alaprajzú, kétszintes, lapos tetős épü-let. A parkban, a D-i épületszárnyhoz közel, Oroszlános-kút, 19. század eleje (Joseph Klieber) és egy Immaculata-szobor áll (trsz. 4804). Az É-i szárny Ny-i végében Szent Ilona-szobor (trsz. 4770) található. A kastélykert homlokzatának középtengelyében gróf Festetics György bronzszobra áll. |
Localitate: Keszthely, Kastély u. 1.; Georgikon u. 1., 21., 21/a, b, c; Soproni u. 2.; Lehel u. 2.; Bástya u. 2–6. |
Openness for the public: szabadon |
2004:08:17 14:49:43 |
Data sheet of the garden |
|
| |
Indicatorul gradinii: | 552 |
Numele gradinii: | Festetich-kastély és parkja |
Suprafata actuala a parcului: | 7 ha |
Tara: | Ungaria |
Judetul: | Zala |
Localitatea: | Keszthely |
Strada: | Kastély u. 1.; Georgikon u. 1., 21., 21/a, b, c; Soproni u. 2.; Lehel u. 2.; Bástya u. 2–6. |
Numarul: | |
Telefon: | 83/314-194 |
Fax: | |
Email: | |
Internet: | muemlekem.hu/muemlek?id=10876http://http://http://http://http://http://http://http:// |
Latitudine: | 46.770762 |
Longitudine: | 17.239265 |
National grid X coordinate: | |
National grid Y coordinate: | |
Land ownership record: | 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010/1-7, 2011, 1687/1, 2, 3, 4 |
Proprietar: | Helikon Kastélymúzeum , , , , , , , , |
Manager(s), renter(s): | Helikon Kastélymúzeum , , , , , , , , |
Folosinta: | , |
Mod de folosinta actual: | közpark |
Openness for the public: | szabadon |
Opening hours: | |
Visitors per year: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024:
|
Date legate de istoria gradinii |
|
Type: | |
Stilul gradinii: | Gradina baroca |
Special value: | |
Valoarea, importanta gradinii: | importanta internationala |
Marimea originala: | ha |
Data amenajarii gradinii: | -
|
Situatia actiuala a gradinii: | |
Structura actuala a gradinii: | |
: | |
Conditia vegetatiei: | |
Planuri: | |
Historic county name: | |
Historic Monument Data: |
|
Numarul monumentului: | 4799 |
Tipul monumentului: | műemlék, műemlék jellegű, műemléki terület, |
Resolution of historic monument: | |
Date referitoare la cladiri, constructii |
|
Descrierea cladirii principale: | szabadon álló, megközelítőleg U alaprajzú, az U külső szárnyainál egy-egy oldalszárnnyal bővített rendszerű, egy- és kétemeletes, manzárdtetős épület, tetőtér beépítéssel. A sarkokon rizalitok, poligonális sarokpavilonok emelkednek, manzárd vagy kupola jellegű lefedéssel. A megközelítőleg középtengelyben lévő háromemeletes torony hagymasisakos. A főszárny középrizalitján, törtíves keretezésben a Festetics család címere, az udvari, korsódíszes oromzaton, ugyancsak címerdísz, a ballusztereken egy-egy szoborral. Egy, illetve kéttraktusos, oldalfolyosós alaprajzi elrendezésű. A barokk eredetű szárnyban részben boltozott terek. Több történeti burkolatú és berendezésű tér: hangversenyterem, kápolna, könyvtár, lépcsőház. A kastély helyén a 15. század közepe táján a Gersi Pethők kúriája állt, itt volt a Szent Márton-plébániatemplom, melynek hajóját 1816-ban, tornyát 1880-ban bontották le. A kastély építését, a birtokot 1739- ben megszerző, gróf Festetics Kristóf kezdte el, 1745-ben. Az U alaprajzú épület terve 1755-ben készült (építész: Hofstädter Kristóf). 1769-1870-ben a meghosszabbított szárnyak végére egy-egy derékszögű toldalékot építenek (építész: Hofstädter Kristóf), ekkor épült az orangerie is. 1799-1800-ban a kastélyt gróf Festetics György átalakíttatta (tervező: Rantz János György. Mesterek: lakatosmunkák: Dobrolán József; kőfaragó munkák: Zitterbarth József; könyvtári bútorok, berakásos padló: 1801, Kerbl János asztalos; kápolna és levéltár szobrászati és stukkó munkái: 1804, Martin Gigl zágrábi mester, szobrok: Augustin Rabatzi bécsi mester; egyéb stukkó munkák: Vathner Mátyás). Gróf Festetics Tasziló 1883-ban kezdte meg a kastély nagyszabású átalakítását (építészek: Viktor Rumpelmayer bécsi építész, 1884-ben bekövetkezett halála után Gustav Haas és Maximilian Paschkisch). A kastély É-i szárnyát lebontották, helyére új, tornyos középrésszel ellátott épület került, ekkor kapta a kastély egésze a manzárd tetőt. Mesterek: Josef Probst bécsi szobrász; Köck Antal kőfaragó; kovácsoltvas kerítés és kapuk, 1887, Marton Lajos pozsonyi mester; kovácsoltvas kandeláberek, erkély- és lépcsőrácsok, 1887, Biró Antal műlakatos). (Forrás: muemlekem.hu) |
Data edificarii cladirii principale: | 1887 |
Situatia actuala a cladirii principale: | jó |
Present function of the main building: | múzeum |
Lista cladirilor anexe: | A park területén további melléképületek állnak (hrsz. 1687/1, 2, 3, 4), a most egészségházként működő egykori ispotály (trsz. 4797); az egykori cselédház (hrsz. 2010/1-7, 2011) téglalap alaprajzú, földszintes, K-i oldalról a kastély kőfala által határolt, nyeregtetős, síkfödémes épülete; valamint a mosóház (trsz. 4791). A kastélyparkot É-ról a lovarda téglalap alaprajzú, pavilonokkal tagolt tömegű, a középrizaliton egyemeletes, többi részén magasföldszintes, manzárdtetős, öntöttvas oszlopokra támaszkodó belső terű épületegyüttese zárja le (hrsz. 2003, 2004, 2005, 2006). A park területén további elbontott épületek maradványai és katonai objektumok állnak, két 20. századi téglalap alaprajzú, kétszintes, lapos tetős épület. A parkban, a D-i épületszárnyhoz közel, Oroszlános-kút, 19. század eleje (Joseph Klieber) és egy Immaculata-szobor áll (trsz. 4804). Az É-i szárny Ny-i végében Szent Ilona-szobor (trsz. 4770) található. A kastélykert homlokzatának középtengelyében gróf Festetics György bronzszobra áll. (Forrás: muemlekem.hu) |
Stilul cladirii principale: | historizáló |
Nature Conservation data: |
|
Tipul protectiei naturale (peisagere): | |
Codul protectiei naturale (peisagere): | 178/TT/85 |
Codul ariei Natura 2000: | |
Landscape Data: |
|
Morfologie: | |
Hidrologie: | |
Geografie vegetala: | |
Pedologie: | |
Clima: | |
Legaturi vizuale: | |
Landscape Character Area name: | |
Landscape Character Area type: | |
| |
Altele: | 3 |
| |
Associated persons: | |
Bibliografie: | |
| |
This page edited by: | kollanyi5, Nagy Nikoletta, |
Last modified by: | Nagy Nikoletta 2010-11-03 |
|