Nagyvázsony belterületén, közvetlenül a Veszprémet Tapolcával összekötő műút mentén álló kastélypark, mint műemléki környezet védett. A barokk stílusú kastélyt a XVIII. században építették, majd klasszicista ízlés szerint 1820-ban alakították át. A park egyidős a kastéllyal, amely a másfél évszázados bakonyi erdők hatalmas példányait őrzi. A fák törzsátmérője 60-160 cm, magasságuk 15-32 m között változik. A közel harminc fafajból hatalmas méretűek a bükk, a magas kőris, a hegyi és korai juhar, valamint a lucfenyőpéldányok és egy kocsányos tölgy. A vörös- és feketefenyők, valamint a vadgesztenyék is tekintélyes méretű és korú példányok. A fák sűrű, zárt állásban nőttek, ezért szép egyenes, hengeres törzsű, ágtiszta, magas növésű fákká fejlődhettek. Sajnos a park gondozatlan és pusztul, bár a hatalmas méretű fák dacolnak az idővel. A park és a kastély által közrefogott terület közepén van a lovaspálya, ez a lovasjátékok színhelye.