Répceszentgyörgy a 86. számú fő útról, a hegyfalui elágazástól 2 km-re, Gór-Bükk irányában található. A Répce jobb partján elhelyezkedő Szelestéhez közeli település középkori eredetű. Birtokosai a XVII. századtól a Horváth-család, 1850-től Zimmer Adalbert, majd Nedved Károly, később a szombathelyi püspökség. A Fő u. 1. szám alatt található az egykori Szentgyörgyi-Horváth kastély. Mind a kastély, mind a park műemlékvédelem alatt áll. A későbarokk stílusú kastélyt feltehetően Hefele Menyhért tervei szerint 1780 körül a két gazdasági épületet valószínű 1790-ben építették. (A volt lóistállóból később iskola lett, az egykori pálrnaházat utóbb tornateremnek és műhelynek használták.) Az épületeket a XIX. század végén eklektikus stílusban alakították át. Legutolsó épületfelújításra 1967-ben került sor. A park 1810-ben angol tájképi stílusban létesült. Régebben nagyobb kiterjedésű volt, mert hozzátartoztak a Répce menti ártéri erdők is, ahol egy időben dámvadas kertet alakítottak ki. A parkban mintegy 0,3 hektár vízfelületű tavat létesítettek, amit a Répce látott el vízzel. Bár 1965-ben kitisztították a tavat, azóta ismét elhanyagolt állapotba került. A tóhoz vezető vadgesztenyesor jellegzetes része a parknak. A park egykor gazdag növényállománya veszített értékeiből, de területén az újabb telepítéseknek köszönhetően ma is mintegy 22 fenyő, 55 lombos örökzöld, illetve lombhullató fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert mai legméretesebb példányai a főhomlokzat előtt álló két mamutfenyő és egy páfrányfenyő. Előbbiek törzsátmérője 1,40 m, magasságuk 20 m, utóbbi törzsátmérője 1,10 m. Jelentősek az 1,40 körüli törzsátmérővel rendelkező platánok is. A park legmagasabb fája a 75 cm törzsátmérőjű és 25 m magas kaukázusi jegenyefenyő, melyen sajnos csúcsszáradás jelei mutatkoznak. Értékesebb példányok még a piramistölgy, az ezüst és a krími hárs. A kastély főhomlokzata előtt félkörívben állnak az aradi vértanúk emlékoszlopai, tetejükön kőurna. Minden oszlopon a kivégzett hősök neve is szerepel. Feltehetően a kivégzett Lázár Vilmos a Horváth család egyik leány tagjának férje volt, emlékoszlopán ma is friss babérkoszorú látható. A kastély és a hozzátartozó épületek sokáig üresen álltak, a park elhanyagolt, az útrendszer gondozatlan állapotban volt. Feltehetően ez a helyzet megváltozik, mert a parkot Heunler Flórián osztrák állampolgár azzal a céllal vásároIta meg, hogy szállóként kívánja hasznosítani. A park korlátozottan látogatható. |