Gencsapáti (Gyöngyösapáti), Nákó-Bertha-Széchényi-Erdődy-Schönfeldt-Széchenyi-kastély és parkja | Printable version |
Gencsapáti ma gyakorlatilag már Szombathely része. Gencsapáti, Gyöngyösapáti és Nagygencs egyesüléséből keletkezett, nevét 1288-tól említik a korabeli oklevelek. A község valamikori gyöngyösapáti részén, a Gyöngyös-patak partján található az egykori Széchenyi-kastély és annak műemlékileg is védett parkja. Az 1820-as években klasszicista stílusban épített kastély a park délkeleti szélén, a Gyöngyös-patak kis szigetén keresztül közelíthető meg. Az épületet a XIX század végén eklektikus stílusban alakították át. A terület birtokosai a XIV században a Nádasdyak, őket követték az Egervári és Batthyány családok, majd a XVI. századtól a Schönfeldek és az 1920-as évekig a Széchenyiek Az I. világháború után, 1925-ben Apponyi Albert kapta kárpótlásul elveszett erdélyi birtokaiért, majd tiszti üdülő, a II. világháború alatt lengyel menekülttábor volt, 1956 óta gyermekotthon. Az ország első tájképi jelleggel kialakított parkjai között van a XX. század első évtizedeiben a Széchenyi-család által Gencsapátiban létesített park. A park alapterületét a Gyöngyös-patak menti árt éri ligeterdő jelentette. Az eredeti faállományból meghagyott értékes faegyedeiből néhány még mindig él. Ilyen a park északnyugati szélén tenyésző kocsányos tölgy, mely becsült 400500 éves korával valóságos famatuzsálem. A Gyöngyös-patak vizének bevezetésével egy körülbelül 1 hektár vízfelületű tórendszert hoztak létre. Ennek szigetére telepítették azokat a havasszépéket, melyeket 1912 táján Chernel István (Kőszeg) rendelt Hollandiából és amelyből 500 darab került Széchenyi Rezső gyöngyösapáti parkjába is. Ezek az észak-amerikai származású, május végén nyíló rózsaszín és lila virágú, fényes örökzöld levelű, úgynevezett Ketaba, valamint a Japánból származó fehér havasszépék ma már fatermetűek. A park természetes faállományát, növénytársulásait felhasználó és gazdagító kertalakítás során a kanyargós útrendszerrel feltárva nemcsak változatos kör alakú belső tisztásokat (Kis-Kerekes, Nagy-Kerekes, Kovács-Kerekes) hoztak létre, de ezekről a kanyargó sétautakról több irányból is megcsodálható a távoli Kőszegi-hegy, látványa így a park nevezetességei közé tartozik. A múlt század elején és az 50-es években - az akkor elterjedő és divatos dendrológiai kertek korszakában - telepítették be számos tengerentúli és más kontinensről származó fenyőkülönlegességekkel a parkot. A növényritkaságok iránti előszeretet helyenként a művészi megformálás csaknem teljes mellőzéséhez vezetett. Ennek és az utóbbi évek telepítéseinek következménye, hogy különösen a park kastély körüli fenyőállománya túl sűrű állású.A II. világháború alatt a park növényzete gyakorlatilag alig szenvedett károkat, jelenleg a parkban mintegy 21 fenyő és 45 lombos fafaj található. Az utóbbi idők pénzhiánya miatt gondozatlan és elhanyagolt a park. Főleg a természetes eredetű részein felverődött sűrű sarjújulat miatt erdőjelleget öltött. |
Localitate: Gencsapáti (Gyöngyösapáti), Hunyadi u. 405. |
Openness for the public: engedéllyel |
Data sheet of the garden |
|
| |
Indicatorul gradinii: | 389 |
Numele gradinii: | Nákó-Bertha-Széchényi-Erdődy-Schönfeldt-Széchenyi-kastély és parkja |
Suprafata actuala a parcului: | 15,3 ha |
Tara: | Ungaria |
Judetul: | Vas |
Localitatea: | Gencsapáti (Gyöngyösapáti) |
Strada: | Hunyadi u. 405. |
Numarul: | |
Telefon: | 94/500-650 |
Fax: | |
Email: | |
Internet: | http://http://http://http:// |
Latitudine: | 47.299664 |
Longitudine: | 16.589098 |
National grid X coordinate: | |
National grid Y coordinate: | |
Land ownership record: | |
Proprietar: | Vas Megyei Önkormányzat , , , , |
Manager(s), renter(s): | Vas Megyei Önkormányzat , , , , |
Folosinta: | , |
Mod de folosinta actual: | csecsemő- és gyermekotthon |
Openness for the public: | engedéllyel |
Opening hours: | |
Visitors per year: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024:
|
Date legate de istoria gradinii |
|
Type: | |
Stilul gradinii: | Gradina peisagera |
Special value: | |
Valoarea, importanta gradinii: | importanta internationala |
Marimea originala: | ha |
Data amenajarii gradinii: | -
|
Situatia actiuala a gradinii: | |
Structura actuala a gradinii: | |
: | |
Conditia vegetatiei: | |
Planuri: | |
Historic county name: | |
Historic Monument Data: |
|
Numarul monumentului: | 7702 |
Tipul monumentului: | műemlék jellegű |
Resolution of historic monument: | |
Date referitoare la cladiri, constructii |
|
Descrierea cladirii principale: | |
Data edificarii cladirii principale: | |
Situatia actuala a cladirii principale: | |
Present function of the main building: | |
Lista cladirilor anexe: | |
Stilul cladirii principale: | |
Nature Conservation data: |
|
Tipul protectiei naturale (peisagere): | helyi védettségű terület |
Codul protectiei naturale (peisagere): | 73/1980. (VII.9.) VB. hat. |
Codul ariei Natura 2000: | |
Landscape Data: |
|
Morfologie: | |
Hidrologie: | |
Geografie vegetala: | |
Pedologie: | |
Clima: | |
Legaturi vizuale: | |
Landscape Character Area name: | |
Landscape Character Area type: | |
| |
Altele: | 2 |
| |
Associated persons: | |
Bibliografie: | |
| |
This page edited by: | kollanyi5, |
Last modified by: | kollanyi5 2009-05-16 |
|